Az ország, amely felkavarta a katari vb-t, fontos partnerünk, és nem kockás mezben játszik

Marokkóról a foci-vb-n elért sikerei mellett szinte csak a menekültekkel kapcsolatban hallunk híreket. Azt viszont kevesen tudják, hogy a Földközi-tenger déli partján fekvő országé az egyik legnagyobb afrikai gazdaság, és Magyarországgal is szoros kapcsolatot ápol: harmadik legfontosabb kereskedelmi partnerünk Afrikában. 

Az első arab és az első afrikai ország, amely továbbjutott a negyeddöntőbe – a katari vb meglepetései közül talán Marokkóé a legnagyobb, de a mediterrán országra nem csak a sport miatt érdemes figyelni, hanem mert

Fővárosa Rabat, államformája alkotmányos monarchia, az ország népessége pedig majdnem 37 millió fő, azaz nagyjából Lengyelország-méretű országról van szó a lélekszámot tekintve. 

Bár a vitatott nyugat-szaharai területeken erős a katonai jelenléte, az ország közbiztonsága sokkal jobb, mint a szomszédaié. Az elmúlt évtizedekben a diktatúra szigora sokat enyhült. Az állam élén álló VI. Mohammed király reformokat vezetett be, de azért a demokrácián még van mit javítani. Ennek ellenére szabadpiacról beszélhetünk.

Az egyik legnagyobb a kontinensen

Marokkó az ötödik legnagyobb gazdaság Afrikában, amelynek fő szektorai a mezőgazdaság, a foszfátipar és az idegenforgalom. A világ egyik legnagyobb narancsexportőre, a citrus- és gabonafélék, valamint a kendertermesztés is fontos részét képezi a mezőgazdaságnak. Egyes becslések szerint Marokkó biztosítja a világ hasistermelésének 20 százalékát, az argánolajban pedig világmonopóliumot élvez. 

Az ipar és a bányászat az éves GDP körülbelül egyharmadát adja, a világ harmadik legnagyobb foszfáttermelője mellett a térségben az autó-, textil- és vegyiparban is vezető szerepet játszik. Itt működik a világ legnagyobb naperőműve is.

Erőteljesek az európai kapcsolatok

Európa és Marokkó kapcsolata több évezredes múltra tekint vissza, az arab hódítás révén Spanyolországban és Portugáliában máig érezhető a befolyása. Cserébe a gyarmatosítás során Marokkó többnemzetiségű, társadalmilag sokszínű állammá vált, és a muszlim világból Törökországgal együtt a legközelebb áll a Nyugathoz. 

A turizmus az ország egyik legfontosabb ágazata, fejlett, erős vendéglátóiparral rendelkezik, amelynek fő fókusza a partvidékek, a kultúra és a történelem. Európából és a környező országokból rengeteg turista érkezik, a marokkói kormány pedig jelentős összegeket fektet be az idegenforgalom fejlesztésébe. Casablanca, Marrákes és Fez világhírű városok, a tengerpartok minden évben milliókat vonzanak, az Atlasz hegyláncaiban a túrázás és a kalandturizmus a leggyorsabban növekvő területek az ágazatban.

Másokat kiszűrnek, ők bevándorolnak

Marokkó különleges helyen van az Európát érintő migrációs válság szempontjából. 

A nyugat-európai országokban a bevándorlók egyik legnépesebb csoportját a marokkóiak alkotják. Franciaországban, Spanyolországban, Belgiumban és Hollandiában is a népesség 2–4 százalékát adják, Brüsszelben például minden nyolcadik helyi lakos marokkói származású, így nem meglepő, hogy itt voltak a leghevesebb ünneplések a marokkói csapat katari foci-vb-s győzelmei után.

Ők a régi gyarmatosító országokba főleg a második világháború után kezdtek el betelepülni,

Marokkó volt az első észak-afrikai ország, amely migrációs stratégiát dolgozott ki, és az Európai Unióval együttműködve rengeteget tesz azért, hogy ne a Földközi-tenger óceáni bejárata legyen a legforgalmasabb átkelőhely.

A sivatagi forróság ellenére valószínűleg a marokkóiak is abban hisznek, hogy a bosszú hidegen tálalva a legjobb, ugyanis az őket gyarmatosító országok ellen írnak focitörténelmet. Spanyolországot a nyolcad-, Portugáliát a negyeddöntőben küldték haza, ezen a héten pedig Franciaországgal fognak megmérkőzni. Vajon tovább folytatódik az arab csoda, vagy a csillaguk le fog hullani a döntő előtt – szerdán kiderül!