Lehet, hogy globális felé tartunk, de a társadalomnak van egy csoportja, amely képtelen leállni a költekezéssel – a világ leggazdagabbjai. Míg a kiskereskedelmi forgalom általánosságában csökken, a legtöbb hedge fund rengeteget bukott, a részvénypiac pedig tavaly 20 százalékot zuhant, a luxuscikkekre és -élményekre fordított kiadások tovább nőttek, mintha a felső osztálynak meg se kottyanna a látványos vagyonvesztés – írta a Financial Times.
Miközben az átlagember számára az elmúlt néhány év egyre inkább a pénzügyi nehézségekről szólt, addig a leggazdagabbak nem veszítettek a lendületükből, és ez a költési szokásaikból is látszik. A Bain & Company tanulmánya alapján a luxuspiac az aranykorát éri, bár a vásárlói réteg jelentősen átalakult.
Tavaly a luxustermékek 1,38 ezer milliárd eurós piaca komoly fellendülést mutatott, amelyet szinte teljes egészében a tehetősebb Z és Y generáció tagjainak köszönhetett.
Míg a legtöbb velük egykorú pénzügyi nehézségek és a bizonytalan jövő előtt áll, addig a leggazdagabb fiatalok a családi vagyont gond nélkül szórják, ez a korlátlan materializmus pedig csak rosszabb lesz – a Bain előrejelzése szerint a Z és a még fiatalabb Alpha generáció költekezése 2030-ig háromszor gyorsabban növekszik, mint bármelyik korábbi generációé.
A kutatás egy tévhitet is eloszlatott: a mostani a luxusrobbanást nem Kína táplálta, mivel az ország az év nagy részében még mindig zárva volt, hanem az Egyesült Államok vezette a piaci trendet. New York továbbra is a világ luxusfővárosa, a Wall Street és a Szilícium-völgy pénze pedig még mindig főleg belföldön volt elszórva.
Fotó: Shutterstock
– mondta Milton Pedraza, a New York-i székhelyű Luxury Institute vezérigazgatója.
A vagyon által biztosított védőháló mellett a tehetős embereknek több idejük is van arra, hogy elköltsék a pénzüket. Ez két szempontból is igaz: egyrészt a gazdagok nagyjából egy évtizeddel tovább élnek, mint az alacsony jövedelmű társaik, hála a jobb egészségügyi ellátásnak, a minőségi étrendnek és a több pihenésnek. Másrészt nem is dolgoznak annyit, mint az átlagember.
„A gazdagok munkamániája egy mítosz, számukra a munka inkább sprint, mint maraton. Lehet, hogy keményen dolgoznak, hogy lezárjanak egy üzletet, de utána általában elmennek egy hosszú nyaralásra” – Pedraza szerint az Elon Musk-féle viselkedés nagyon ritka.
Becslésem szerint a felső osztály tagjai rendszeresen körülbelül napi 6 órát dolgoznak, így kevésbé stresszesek.
A luxustermékek másodlagos piaca is szárnyal, a használt cikkek eladása a felső osztályon belül is egyre gyakoribbá válik még az alacsonyabb értékű tárgyaknál, például a ruhák, cipők és ékszerek területén is. Az erre szakosodott boltok és online platformok is egyre elterjedtebbek, amit a vintage és retro divathullám is felerősített.
Az a kérdés, hogy mennyire tartós ez a helyzet,
a világ leggazdagabbjai még messze vannak attól, hogy megtörjenek a gazdasági válság súlya alatt.
