Kisgömböc módjára hízhat a Lufthansa, még a Wizz Airt is bekebelezheti

Ahogyan azt Giorgia Meloni kormányfő decemberben előre jelezte, új szakmai befektetőt várnak a viharvert Alitalia romjain felépített ITA (Italia Trasporto Aereo) Airwayshez, csökkentve az olasz állam kötelezettségvállalásait, egyben megfelelve az Európai Bizottság előírásainak, amelyeket a sok százmillió eurós állami mentőöv engedélyezése fejében vállalt az olasz kormány.

A tenderkiírás első körben egy kisebbségi részvénycsomag tőkeemelés révén történő megvásárlására vonatkozott, a teljes irányítást csak a vállalások teljesítése esetén kaphatja meg a potenciális jelentkező. A Lufthansa korábban a világ legnagyobb konténerhajó-flottájával rendelkező genovai székhelyű Mediterranean Shipping Group (MSC) tengeri szállítmányozási óriásvállalattal karöltve kezdeményezte az ITA átvételét, de miután az olaszok kihátráltak, egyedül próbálkozik.

Nem túl vonzó a menyasszony

A vevőjelöltek között szerepelt még az amerikai Certares magántőkealap, amely szakmai oldalról az Air France-KLM és a Delta Air Lines légitársaságokkal megtámogatva indult, de nem sikerült megegyeznie a római kormánnyal. Így a hagyományos légitársaságok körében európai piacvezető Lufthansa maradt csak a porondon, amely sajtóhírek szerint 

A két fél a folyamatban lévő ügyre való hivatkozással nem kommentálta ezeket az értesüléseket, az ajánlat hírét viszont megerősítette a Lufthansa, amely egyben kötelezettséget vállalt arra, hogy a veszteséges ITA-t fenntartható módon üzemeltethető légitársasággá alakítja miközben saját lefedettségét is növeli Európa térképén. A németek érdeklődését intenzív olaszországi jelenlétük indokolja, az Egyesült Államok után számukra Itália a legfontosabb célország mind az üzleti, mind a szabadidős utazások terén.

Letarolták az olasz piacot a fapadosok

A római kormány által előzetesen megszabott feltételek között szerepel, hogy a vevőnek részt kell vállalnia az olasz fő légi közlekedési csomópontok fejlesztésében, továbbá garantálnia kell, hogy az ITA hozzáférjen a stratégiai fontosságú külpiacokhoz és növelnie kell szerepét a transzkontinentális útvonalakon. Most Rómában alaposan megvizsgálják, hogy ezeknek a szakmai feltételeknek és az üzleti szempontoknak megfelel-e a Lufthansa által benyújtott ajánlat. Ha jóváhagyják, akkor jön az uniós versenyhivatal, amely azt vizsgálja, hogy a Lufthansa German Airlines, a SWISS, az Austrian Airlines, a Brussels Airlines és a fapados Eurowings alkotta csoport dominanciájának további növelése mennyiben szolgálja a versenyt és a fogyasztók érdekeit.

Iparági szakértők szerint a németeknek nem lesz egyszerű dolguk, ugyanis az Alitalia, majd az ITA gyenge pontjait kihasználva a fapadosok – különösen a Ryanair és a Wizz Air – gyakorlatilag lerabolták az olasz piacot, árban velük versenyezni nem egyszerű. Az olasz nemzeti büszkeség becsülendő dolog ugyan, de addig már nem megy el, hogy a taljánok másfél-kétszeres jegyárat fizessenek ugyanazért az útért.

Tízmilliárd euró a süllyesztőben

Az egymást követő olasz kormányok az utóbbi másfél évtizedben tízmilliárd eurót toltak a félremenedzselt nemzeti légitársaság(ok)ba, az ITA 2021-es évet 170 millió eurós üzemi veszteséggel zárta. A 2022-es adatok még nem ismertek, mindenesetre Róma – brüsszeli engedéllyel – az idén 250 millió eurót pumpál a cégbe, amelytől már 2024-ben üzemi profitot reméltek.

A most birodalmi babérokra törő Lufthansát 2020-ban a berlini kormány 9 milliárd eurós visszatérítendő támogatása mentette meg az összeomlástól. A vállalat azóta rendezte tartozását és most már nyereséget termel, az előzetes becslések szerint 2022-ben 826 millió eurós adózott eredményről számolhat majd be. Ebből már futja a kockázatosabb vállalkozásokra is, mint az ITA megvásárlása.

A pandémia szövődményeként súlyos válságba került a teljes légi közlekedési szektor, nem találni olyan légitársaságot, amely külső beavatkozás nélkül, önerőből át tudta volna vészelni ezt az időszakot. Az utazási piac járványt követő felpörgésével egyre többen érik el a 2019-es békeév teljesítményét, azonban a kilátások nem egyértelműen pozitívak.

Az ágazat további fellendülését a géphiány, a sorozatos kamatemelések folytán radikálisan megemelkedett finanszírozási költségek, az energiaválság közepette elszállt kerozinárak, ellátási gondok és az élet minden területét érintő inflációs sokkok hátráltatják. Ebben a környezetben a piac szabályai szerint előtérbe kerül a konszolidáció, amit a mérlegek egyensúlyba hozásának kényszere diktál.

TAP-ra várnak

A hagyományos nagy európai légi közlekedési csoportok azonban – az ITA-ügyletet leszámítva – egyelőre kivárnak, szemlélődnek, koloncot nem szívesen vennének nyakukba, tűnjön az mégoly ígéretesnek is. 

A Lufthansa, az Air France-KLM, valamint az Iberia és a Vueling révén erős helyi jelenléttel rendelkező IAG-csoport (benne a British Airways-zel) egyaránt licitálhat majd a TAP-ra, bár a németek szóvivőjük szerint most egyértelműen az ITA-ra fókuszálnak. 

Ez persze nem kizáró ok, hiszen azt zárt körben maga Carsten Spohr, a Lufthansa vezérigazgatója is elismerte, hogy a TAP opció lehet a Dél-Amerikába irányuló hosszú távú járathálózatuk bővítéséhez. Az Air France-KLM szóvivője azzal hárította el a Reuters érdeklődését, hogy náluk még mindig a Covidból való teljes felépülés élvez prioritást.

Rárepülnek az SAS-ra is

Alex Irving, a Bernstein elemzője szerint az Egyesült Államokban csődvédelem alatt álló SAS Scandinavian Airlines is potenciális célpontnak ígérkezik. Mint arról beszámoltunk, a cégből már kiszállt (de besegít) a norvég állam, a svédek elzárkóztak a további, nem piaci alapú támogatásoktól, ám a dán kormány érezve a lehetőséget koppenhágai központtal magához láncolná a fapadosokkal vívott versenyben meggyengült, de átszervezéssel és költségcsökkentéssel életképessé tehető légitársaságot. A privatizációs tervek kommentálásától elzárkózott az SAS szóvivője, mondván:

– hangsúlyozta, előrevetítve a megbeszélések sikerét. 

O’Leary társkereső tanácsadást vállal

Ruxandra Haradau-Doeser szerint az easyJetnél sem lehetnek nyugodtak, a Kepler Cheuvreux ágazati elemzője a Lufthansát boronálná össze a brit fapadossal azzal az indoklással, hogy a németek jelentősen növelni tudnák részesedésüket a brit, a svájci és a francia piacon, a görögről már nem is beszélve. Shane Lord, az easyJet stratégiai igazgatója azonban nem sok esélyt hagyott a spekulációknak, szerinte egy ilyen összefonódás végrehajtásához rengeteg akadályt kell leküzdeni, ami eleve megkérdőjelezi az ügylet létjogosultságát.

Nem is lenne teljes a kép, ha a Ryanair mindentudó főnöke, a magyar kormányt extraprofitadó-ügyben kioktató és bíróság elé citáló Michael O’Leary ne vázolta volna fel konszolidációs vízióit. 

a héten egy dublini aviatikai konferencián. Szerinte a portugál TAP a brit–spanyol IAG-csoportnál fog kikötni utóbbi erős ibériai kitettsége miatt. Az easyJet pedig vagy a British Airways vagy az Air France-KLM ölébe hull, de össze is foghatnak egymással a diszkont légitársaság megvételére. Végezetül a Lufthansa megveszi a Wizz Airt – jövendölte Michael O’Leary.