Öldöklő bérharc indul Japánban, és ennek kivételesen a jegybank is örül

Japánban jövő héten kezdődik a „suntó”, a bértárgyalások időszaka, és meglepetésre készülnek a nagyvállalatok: az elmúlt 26 év legnagyobb arányú emelését ígérik. Az előzetes felmérések szerint azonban ez átlagosan csak 2,85 százalékot jelent, és ebből mindössze 1,08 százalék lesz az alapbér emelése, ami messze elmarad a Rengo szakszervezeti szövetség 5 százalékos követelésétől. Így kérdéses, sikerül-e elérni egy olyan jövedelemnövekedést, amilyenre a jegybank számít, hogy stabilan teljesíteni tudja a 2 százalékos inflációs célt.

A Reuters szerint kulcsfontosságúak lesznek a március 15-ig a szakszervezetekkel folytatott bértárgyalások abból a szempontból, hogy a Bank of Japan (BoJ) milyen hamar tud véget vetni a kötvényhozam-szabályozó politikájának az új kormányzó, Ueda Kazuo áprilisban kezdődő irányítása alatt. Mindez komoly tesztnek veti alá Kisida Fumio kormányfő „új kapitalizmus” politikáját is, amelynek a célja szélesebb körben szétosztani az anyagi javakat a társadalomban azáltal, hogy béremelésre készteti a munkaadókat.
A kormány jövő szerdán készül egyeztetni a vállalati és szakszervezeti vezetőkkel; ilyen szintű tárgyalásra nyolc év után először kerül sor, és szintén annak a jele, hogy Kisida nyomást készül gyakorolni az érintettekre a bérek emelésének kikényszerítése érdekében. 

miközben az ott is problémát okoz: az év elejére elérte a 42 éves csúcsot, 4,3 százalékot, vagyis több mint kétszerese a jegybank célszámának. 
Vannak cégek, amelyek már lezárták az egyeztetést. A világ legnagyobb autógyártója, a Toyota februárban elfogadta a szakszervezetek követelését az elmúlt húsz év legnagyobb béremelésére – 5 százalékkal többet fizet. A rivális Honda órákkal később bejelentette, hogy ugyanennyivel emeli a havi alapbért, ami a legnagyobb növekedés legalább 1990 óta. A Nintendo még nagyvonalúbb, a játékipari óriás 10 százalékkal emeli az alapbért az áprilissal kezdődő új pénzügyi évben.

Elemzők szerint kérdéses, hogy a kisebb cégek követik-e majd a nagyok példáját, mivel a tartósan magas alapanyagárak miatt csökken a profitjuk. A Jonan Shinkin Bank és a Tokyo Shimbun című lap közös januári felmérésének eredménye szerint 

Bizonytalan az is, hogy a cégek képesek lesznek-e folytatni a béremeléseket jövőre és a továbbiakban. A jegybank előrejelzése szerint ugyanis a maginfláció a januári 4,2 százalékról az év végére 2 százalék alá esik, ami levesz valamennyi béremelési nyomást a cégekről.
„Az idei tavaszi tárgyalások után a bérek várhatóan jócskán emelkednek, de ez átmeneti lesz” – erősítette meg Kiucsi Takahide, a BoJ igazgatótanácsának korábbi tagja, aki jelenleg a Nomura Research Institute vezető közgazdásza. Szerinte valószínűtlen az emelkedő árak és a magasabb bérek kombinációja, ami az alapfeltétele lenne annak, hogy a BoJ kilépjen az ultralaza politikából. Elemzők egy része szerint ezért is várható, hogy a jegybank lassan fogja majd vissza az ösztönzést.

Ueda maga is elismerte a parlamentben, hogy tisztában van a hosszan tartó lazítás hátrányaival. Hozzátette azonban, hogy a közelmúltban tapasztalható költséghajtású inflációnak szilárd bérnövekedéssel támogatott inflációra kell váltania ahhoz, hogy a központi bank véget vessen az ultraalacsony kamatlábaknak.
„A 2 százalékos inflációval összhangban lévő átlagos bérnövekedés üteme 3 százalék körüli lenne. Ha a bérnövekedés stabilan meghaladja a 3 százalékot, akkor a BoJ-nak át kell alakítania monetáris keretrendszerét. De van valószínűsége annak is, hogy az idei béremelés ideiglenesnek bizonyul.”

nem valószínű, hogy addig megszünteti a kötvények hozamát célzó monetáris politikáját – hangsúlyozta Jamada Hiszasi, a Japan Research Institute vezető közgazdásza.