Az orosz–ukrán háború miatt Svájc feladta a semlegességét, és emiatt egyre többen félnek attól, hogy a pénzük nincs biztonságban a helvéteknél – írta a Financial Times.
A legnagyobb svájci bankok vezetői szerint súlyos üzleti következményekkel járt, hogy az ország fellépett Oroszország ellen az ukrajnai háború kirobbanása után. Egyre több kínai ügyfél jelezte, hogy többé nem bízik az ország pénzintézeteiben, mivel Svájc hátat fordított több évszázados semlegességének, és szankciókat vezetett be a Nyugat szerint ellenséges szereplőkkel szemben.
Nemcsak meglepett, hanem megdöbbentett bennünket, hogy Svájc feladta semleges státuszát. Statisztikai bizonyítékaink vannak arra, hogy több száz potenciális ügyfél, aki korábban számlát akart nyitni, a döntés miatt elsétált a tárgyalóasztaltól. Tavaly év vége óta egyre többen aggódnak amiatt, hogy vajon biztonságban van-e nálunk a pénzük
– mondta Anke Reingren, az RBC elemzője.
A bankszektort érintő problémák az egész országra hatással lesznek. Az alpesi ország egyik alappilléreként a pénzintézetek az ország GDP-jének 10 százalékát adják, és a gazdag ázsiai – főleg kínai – ügyfelek elvesztése katasztrofális következményekkel járhat. Több svájci bank vezetősége haditerveket készít, hogy kezelni tudják annak következményeit, ha a nemzetközi kapcsolatok Kínával tovább romlanak. Kiemelten fontos, hogy meg tudják nyugtatni és védeni a legnagyobb kínai ügyfeleiket.
A kormány továbbra is fenntartja, hogy az ország semlegessége szent és sérthetetlen, de kijelentették, hogy az Oroszország elleni szankcióknál mérlegelniük kellett „Svájc hitelességét” és „az oroszok által megsértett, alapvető nemzetközi jogi normák nagyságát”.
A svájci gazdasági államtitkárság szerint mintegy 8 milliárd dollárnyi orosz vagyon van befagyasztva a szankciók miatt.
Fotó: Shutterstock
Svájc máig a világ első számú offshore központja, a globális összvagyon nagyjából egynegyede áramlik svájci bankokon keresztül. Az utóbbi években ebből egyre nagyobb részesedésre tesznek szert a kínai ügyfelek, akiknek az elvesztése hatalmas kárt okozna a szektornak és az országnak is.
Bár a svájci kormány nem hozta nyilvánosságra a pénzintézetekben lévő ázsiai méretét, egy 2014-ben közzétett aktából kiderült, hogy a kínai elit legtöbb tagja, köztük a volt miniszterelnök, Ven Csia-pao fia is rendelkezik számlával az ország valamelyik bankjában.
Az elmúlt hetekben több incidens is közelebb hozta a Kína elleni szankciók lehetőségét – a kémballon és a lehetséges oroszországi fegyverszállítás erősen feltüzelte a nemzetközi hangulatot –, az amerikaiak pedig örömmel lecsapnának a kommunista vezetők vagyonára.
Sok svájci bankár azonban egyáltalán nem borúlátó. Kína és az USA között tavaly 700 milliárd dollárnyi folyt, ez nem változik egyik napról a másikra. A pénzintézetek lassan, de biztosan vissza fogják nyerni az ügyfelek bizalmát, és abban reménykednek, hogy nem léptetnek életbe Peking ellen szankciókat. Az ázsiai elit pedig korántsem fordított hátat Svájcnak, mivel a zürichi tőzsde még mindig a legnépszerűbb európai börze a kínai vállalatok számára.
Míg az amerikai és brit pénzügyi szabályozások megnehezítették a kínai befektetők dolgát, addig a svájci tőzsdék továbbra is nyitva maradtak, és rengeteg ázsiai vállalat részvényeivel csak itt lehet kereskedni Európában.
Svájcba mennek pénzért a kínaiakWashingon és Peking feszült politikai viszonya, valamint a londoni pénzügyi szabályozás szigorodása miatt a sokkal lazább svájci tőzsdén hajtanak végre egyre több nyilvános részvénykibocsátást a kínai vállalatok. |
