Az szerdán két ügyben is eljárást indít Kína ellen a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO), miután a tárgyalások nem vezettek célra. A litván termékek kitiltása és a szabadalmi jogvédelem akadályozása miatt az EU keményebben lép fel kereskedelmi riválisával szemben – írta a Bloomberg.
„Számunkra az volt a legfontosabb, hogy tárgyalásokon keresztül találjunk megoldásokat, és sok időt fektettünk ezekbe a konzultációkba, hogy elkerüljük a további lépéseket. Azonban ezek a megbeszélések nem hoztak számunkra kielégítő eredményeket” – mondta Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság kereskedelemért felelős alelnöke.
A kétoldalú kapcsolatok tavaly decemberben indultak el a lejtőn, miután a Tajvannal kereskedelmi kapcsolatot építő Litvánia ellen Kína blokádot indított, korlátozva az ország exportját. A vámrendszeren keresztül ráadásul a máshonnan származó, de litván alkatrészeket tartalmazó termékek is tiltás alá kerültek, így többek között svéd és német vállalatok is érintettek az ügyben.
A kereskedelmi blokád eredményeként a Kínába irányuló litván január és október között 80 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az EU azzal vádolja Kínát, hogy diszkriminatív kereskedelmi gyakorlatokat alkalmaz a balti országgal szemben, és az uniót is támadja.
„Az ügy nem csak Litvániáról szól, mert az EU-n belüli ellátási láncokat is érinti, és azt látjuk, hogy Kína sokadik alkalommal fegyverként használja a kereskedelmi forgalom korlátozását más országokkal szemben” – mondta Dombrovskis.
A másik, WTO elé terjesztett ügy az európai szabadalmakat és azok jogvédelmét érinti. A kínai bíróságok 2020 augusztusa óta úgynevezett perelhárító végzéseket bocsátanak ki, ami napi 130 ezer euróig terjedő bírságot jelenthet azoknak a vállalatoknak, amelyek a határon túlról próbálnak benyújtani keresetet a bíróságokra. Ez súlyos fenyegetés a Kína által ellopott nyugati szabadalmak megvédésekor.
„Úgy látjuk, hogy ez a gyakorlat károsan hat az innováció növekedésére Európában, és megfosztja az európai technológiai vállalatokat szabadalmi jogaik gyakorlásától és érvényesítésétől, ami előnyt biztosítana számukra” – mondta az EU kereskedelmi vezetője.
A blokk úgy véli, hogy a pertiltó intézkedéseken keresztül Kína befektetett munka nélkül akar technológiai fölénybe kerülni, és így próbál olcsóbb árakat kínálni a piacokon. Az európai vállalatok korlátozott hatásköre gyakorlatilag lehetetlenné teszi a kulcsfontosságú szabványosítási minták védelmét, a kínai cégek törvénytelen működését pedig az állam védi meg.
A gazdasági hatás jelentős. Csak a vezeték nélküli kommunikáció területén az európai vállalatok több milliárd euró értékű 3G-, 4G- és 5G-licencekkel rendelkeznek, és ezek most veszélybe kerültek a kínai bírósági döntések miatt.
A Kínában külön iparágként működő ipari kémkedés, a folyamatos hekkertámadások, a nemzetközi szabadalmak semmibevétele és a hírhedt Made in China hamisítványok miatt betelt a pohár, és az Európai Unió lesz az első joghatóság, amely WTO-ítéletet kér Kína azon intézkedései miatt, amelyekkel a vállalatokat megakadályozzák a szabadalmaik megvédésében.
A Kína elleni lépés mellett az EU hamarosan olyan eszközökkel bővíti ki jogi arzenálját, amelyekkel a hasonló támadásokat ki lehet védeni. A WTO várhatóan 2023 elején hoz létre egy panelt a vita rendezésére, de az ítélethozatal akár másfél évig is eltarthat, és azalatt a két rivális közti feszültség tovább nőhet, az unió pedig fel akar készülni a következő kínai lépésre.
