Az Európai Számvevőszék maratoni, 70 perces sajtótájékoztatón számolt be legfrissebb jelentéséről, amelynek központi témája az EU védelmi kiadásai voltak. A vizsgálat egyértelműen bebizonyította, hogy az Európai Uniónak nincs hosszú távú stratégiája erre vonatkozóan. Hovatovább a 90 millió eurós (33,82 milliárd forint) védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedése, a PADR is csak részben bizonyult hasznosnak abban, hogy megágyazzon a védelmi kiadások jelentős növelésének, illetve a 8 milliárd eurós (3 ezermilliárd forint) Európai Védelmi Alapnak (EDF). A hivatalos indoklás: a PADR keretében finanszírozott projektek időkorlátokkal szembesültek, és eredményeiket nem lehetett időben felhasználni az EDF elindításához, de még az előkészítéséhez sem.
Fotó: Nicolas Tucat / AFP
Mint ismert, 2014 és 2019 között a PADR volt a legnagyobb költségvetésű uniós kísérleti program és egyben intézkedés, amely 18, olyan technológiákat kifejlesztő projektet finanszírozott, mint például
- az adaptív álcázás,
- a golyóálló mellények
- vagy a lézerrendszerek.
Az Európai Védelmi Alap költségvetése a 2021 és 2027 közötti időszakra eközben két pillér között oszlik meg:
- 2,651 milliárd eurót (996,17 milliárd forint) különítettek el az új és jövőbeni biztonsági fenyegetések elhárítását szolgáló, együttműködésen alapuló védelmi kutatások finanszírozására;
- 5,302 milliárd euróval (1992,33 ezermilliárd forint) pedig társfinanszírozzák az együttműködésen alapuló képességfejlesztési projekteket.
A hatalmas összegek ellenére a PADR, illetve az EDF költségvetése mégis eltörpül a tagállamok és a nagyobb globális szereplők védelmi k+f büdzséi mellett.
Az Ukrajnában zajló háború fényében különösen furcsa volt azt hallani, hogy a védelmi célú kutatási programok általában hosszú távúak, húsz évig vagy tovább is eltarthatnak, mielőtt a védelmi minisztériumok hasznosítani tudják őket.
Az első EDF-projektek például csak idén kezdődtek el.
A katonai erő alapján ezek Európa legerősebb országaiMagyarország tetemes összegeket költ a területre, így mi is szerepelünk a listán. |
A sajtóeseményen többször elhangzott az is, hogy a számvevőszék csak a jelentés elkészítéséért felelt, véleményezési jogköre nincs, politikai kérdésekben pedig egyébként sem dönthet. A beszámoló létrejöttéért felelős számvevőszéki tag, Viorel Stefan elmondta, az Európai Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve hosszú távú stratégiát kell kidolgoznia, mert ez elengedhetetlen az EU fő védelmi célú alapja, az EDF jövője szempontjából.
A PADR-projektek ugyanis nemcsak lassan haladtak, és emiatt késedelmet szenvedtek, hanem még átfedésbe is kerültek az Európai Védelmi Alappal. 2021 májusában, az EDF első pályázati felhívásainak közzétételekor a legtöbb PADR-program még folyamatban volt. Ezeknek több mint a fele ekkor még éppen csak elkezdődött vagy még el sem indult, és azóta közülük csak kettő fejeződött be. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a bizottságban egyszerűen nincs elég szakképzett munkaerő, aki menedzselné ezeket a projekteket.
A számvevőszék jelentése szerint az EU védelmi ágazatának becsült éves forgalma mintegy 84 milliárd eurót (31 564,72 ezermilliárd forint) tesz ki, és körülbelül közvetlenül több mint 196 ezer magas képzettséget igénylő, közvetve pedig több mint 315 ezer munkahelyet támogat.
Az is érdekes, hogy az unió védelmi ágazatában kis számú, néhány államban – elsősorban Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Svédországban – összpontosuló nagyvállalat, valamint legfeljebb 2500 kis- és középvállalkozás tevékenykedik. A legnagyobb ilyen cégek szoros kapcsolatokat ápolnak saját nemzeti kormányaikkal. Megrendeléseik szinte kizárólag a védelmi minisztériumaiktól érkeznek.
Hőbörögnek Londonban: Európa legerősebb hadseregét épp most előzik megKözben a németek megint hozzátennének egy szép summát a védelmi költségvetésükhöz. |
Magyarország egyetlen PADR-projektben sem vett részt, szomszédjaink közül az osztrákok, a románok és a szlovákok viszont igen. Az alapból a legtöbb pénzt, 35,5 millió eurót (13,34 milliárd forint) egy nyitott együttműködésre költötték el az európai tengeri helyzetismeret területén (Ocean 2020).
Maga az egyébként nem rendelkezhet hadi eszközökkel, miután szerződés korlátozza a védelmi tevékenységét, illetve az uniós költségvetés ilyen célú felhasználását, mert az nem finanszírozhat sem katonai, sem védelmi vonatkozású műveleteket. A védelem területén az EU fellépése a közös biztonság- és védelempolitikára korlátozódik, amely az unión kívüli válságokra és konfliktusokra összpontosít, és nem célja kollektív európai védelmi politikaként működni.
Nincsen például közös meghatározása a fenyegetéseknek. Ez a korlátozás megnehezíti az uniós kiadások hosszú távú tervezését ezen a téren.
A PADR elindulása óta számos jelentős fejlemény történt, többek között az is, hogy az ukrajnai háború következtében az Európai Unió most az Európai Békekeretből finanszírozza a halált okozó fegyverek vásárlását és szállítását az ukránok számára.
