Hőbörögnek Londonban: Európa legerősebb hadseregét épp most előzik meg
Az európai geopolitikai átrendeződés újabb epizódja okoz riadalmat Londonban. Ahogy Európa-szerte nő a politikai nyomás a fegyverkezés felgyorsítására, a britek hirtelen ráébredtek, hogy a NATO-szövetséges, de ősrivális franciák hadserege immár erősebbé válhatott az övékénél, holott a gallok eleve kevesebbet költenek rá. Eközben Németország hírügynökségi információk szerint arra készül, hogy 10 milliárd eurót adjon hozzá jövő évi védelmi költségvetéséhez.
Az ukrajnai háború és a nyomás a fegyverek és muníció keletre szállítására itt is, ott is ráébresztette a döntéshozókat, hogy hallgatni kellett volna a korábbi amerikai sürgetésre a védelmi kiadások növeléséről (a visszafogásuk helyett).
Ez az új fegyverkezési verseny átrendezi az erőviszonyokat Európán belül.
Az Egyesült Királyságban Ben Wallace honvédelmi miniszter – aki szeretne a NATO következő főtitkára lenni az októberben távozó Jens Stoltenberg után – megnyomta a riadócsengőt, utalva arra, hogy lefaragásokra lehet szükség, ha nem kompenzálják az infláció hatásait a hadsereg számára az egyébként is száz sebből vérző költségvetésből.
Az erről szóló vita közben jött a felismerés, hogy még az elmúlt év politikai fejleményei nélkül is a francia hadsereg számos mutatóban már a brit elé sorolt be. Érdekes, hogy a brit sajtó nem a szintén újrafegyverkező németeket, hanem a franciákat emlegeti fő riválisként.
A folyamat sok évtizedes berögződéseket törhet meg, hiszen a németek világháborús veresége óta Európában hagyományosan a britek költenek a legtöbbet a hadseregre, ezt ismeri el és értékeli az a szokás, hogy a NATO európai főparancsnoka mellett – aki amerikai – a helyettest a britek delegálják.
Az International Institute for Strategic Studies (IISS) kutatóintézetnek a világ védelmi kapacitásairól szóló éves felmérése arra figyelmeztet, hogy a britek azt kockáztatják: a franciák elveszik tőlük a legerősebb európai NATO-hatalom címét – írta a The Times.
A brit lapban közzétett számok ugyanakkor inkább arra utalnak, hogy ez tulajdonképp már meg is történhetett – értelmezés kérdése, melyik részletnek tulajdonítunk nagyobb súlyt.
A francia hadseregnek több a katonája, repülőgépe, helikoptere és fregattja, mint a britnek,
és ugyanannyi stratégiai tengeralattjáróról képes atomfegyvert kilőni, ráadásul repülőgépekről is (amire a britek nem képesek).
Európában is szorongatják őket, egy óceán mégse elég
A briteknek több tankjuk van ugyan, de mivel az arzenált 148 Challenger 3-asra csökkentik – 14 Challenger 2 az ígéretek szerint Ukrajnába gördül –, a franciák ebben is előzni fognak – írta a The Times. Fennmaradt előny: brit lobogó alatt két repülőgéphordozó hajózik (bár az egyiket, az HMS Prince of Walest hónapok óta javítják), francia alatt csak a Charles de Gaulle nevű.
Ez a helyzet, a franciák előretörtek, pedig az Egyesült Királyság például tavaly 58 milliárd fontot (25 ezermilliárd forintot) költött a védelemre, 13 milliárddal többet, mint a franciák.
A The Times kérdésére – hogy a franciák vagy a németek válnak-e a britek helyett Európa első számú katonai hatalmává – az IISS szárazföldi hadviselési vezető kutatója, Ben Barry dandártábornok azt válaszolta, hogy
ez még nem dőlt el, de nem zárható ki.
A szakember hozzátette: azt viszont kizártnak tartja, hogy a britek valóban aktív szerepet töltsenek be az Indiai- és a Csendes-óceán régiójában is, amint azt még 2021-ben célként maguk elé tűzték.
A francia és a német hadsereg több vonatkozásban már nagyobb a britnél, ugyanakkor a brit flotta és légierő kiváló, és kivételesen kiegyensúlyozott harctámogató logisztikával rendelkezik. De „mára nagyon-nagyon kicsik”, és nem lehetnek egyszerre két helyen – tette hozzá a szakember.
Ukrajna kényelmetlen kérdéseket feszeget a brit alkatrész- és lőszerkészletek méretét és a magas intenzitású harc fenntartására vonatkozó képességet illetően. Kényelmetlen kérdéseket feszeget a hadsereg számára is, amely sokkal kevésbé modernizált, mint a haditengerészet és a légierő
– figyelmeztetett Barry. Ha a védelmi minisztérium keresztül tudja vinni a terveit, ezeknek a hiányosságoknak egy része pótolható, de nem mind, és az is kérdés, elég gyorsan sikerül-e – mondta.
Jönnek a németek is, de bürokratateherrel a hátukon
Majdnem egy éve tört ki a háború Ukrajnában, mire Európa pacifikálódott egykori katonai szörnyetege, Németország sok évtizedes szégyenlősségét feladva máris bejelentette szándékát , hogy jelentősen megemeli védelmi kiadásait, és a nyár elejére a Bundestag már el is fogadta az Olaf Scholz kancellár által beígért 100 milliárd eurós speciális védelmi alap létrehozását a korábbi évi 50 milliárd euró körüli büdzsét megfejelve.
Az orosz invázió február 24-i évfordulójához közeledve – amit felfokozott ígérgetés előzött meg a nyugati szövetségesek körében Ukrajna támogatásáról – több helyen is kiszivárogtatták, hogy Boris Pistorius védelmi miniszter a háború terhei miatt a korábban tervezett összegeknél is nagyobbat lát indokoltnak, és 10 milliárd eurót szeretne hozzácsapni a jövő évi büdzséhez.
A németeket állandó noszogatás éri nemzetközi partnereiktől, hogy adjanak nagyobb katonai segítséget Ukrajnának.
A Bloomberg úgy tudja név nélkül nyilatkozó forrásaitól, hogy Christian Lindner pénzügyminiszter nem ellenzi az emelést, de ennyi pénzt nem adna.
A hatalmas alap felállítása és a korábbi ígéretek ellenére egyébként a német védelmi kiadás idén is alatta maradhat a NATO-iránymutatás szerinti szintnek, a belföldi össztermék 2 százalékának a beszerzések hosszadalmassága, a kiirthatatlan bürokrácia és a védelmi ipar vállalatainak késlekedései miatt – írta a hírügynökség.
Putyin már puccstól retteg, kiszivárgott egy titkosszolgálati jelentés: lekapcsolják az internetet, elvonul a világ elől az orosz elnök
