Egy napon érkeztek a magyarral a romániai februári kereskedelmi adatok, és ami feltűnő: miközben a hazai bolti forgalomban óriási visszaesés látszik, keleti szomszédunkban éves szinten még mindig van növekedés. (Igaz, hogy ennek az ára a hatalmas folyó fizetésimérleg-hiány.)
Miközben Magyarországon két számjegyűbe fordult a zuhanás, Romániában még mindig maradt 3,2 százaléknyi éves növekedés, vagyis az elmúlt év felszökését az európai inflációban jelenleg kevésbé érzik, mint a legtöbb európai országban. Pedig a bérek emelkedése Romániában is elmaradt az árakétól néhány százalékkal. Januárban ott az 15,1 százalék volt, miközben az átlagos bruttó bér 13,3 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
A vásárlók Romániában sem kerülték el a kedvezőtlen hatásokat, bár a havi forgalomban gyakrabban volt náluk emelkedés, mint a közép-európai régió többi gazdaságában. Februárban azonban megint csökkent a volumen, 0,6 százalékkal, a januári alig észrevehető 0,1 százalékos zsugorodás után. Az ING romániai vezető elemzője, Valentin Tataru kommentárja szerint a forgalom a következőkben a állapotától függ, amelyen érzékelhető valamelyes romlás, ugyanakkor a bérek növekedése az idén várhatóan meghaladja az inflációt,
a fogyasztóknak azonban időre – akár több negyedévre – van szükségük, hogy visszanyerjék a bizalmukat.
Ez vélhetően hasonlóan lesz régiószerte.
Az infláció és a jövedelmek eltérő dinamikája miatt az európai országokban más ütemben érte a sokk a kiskereskedelmi szektort, a cseheknél például októberre tizedelte meg a forgalmat éves összehasonlításban, és februárban már csak 6,4 százalékos mínuszban jártak. Kemény árat fizettek a lengyelek és a skandináv országok is.
A folyamatot az is befolyásolta, melyik országban milyen mértékben használták ki a vállalatok az alkalmat a profitjuk növelésére a fogyasztók pénztárcájának a kárára. Magyarországon a nyereségfelhalmozás jelentős tényező lehetett az árak elszállásában, ami immár elriasztja a vásárlókat.
Degeszre keresték magukat a magyarországi cégek a válság alatt – Európában is párját ritkítja az itthoni profitnövekedésEgész Európában egyedülálló, ahogy a hazai vállalatok az kellős közepén növelték a profitjukat, pont akkor, amikor idehaza végig húsz százalék fölött tanyázott az infláció. Egyre biztosabb, hogy jóval a költségnövekedésük felett emeltek árakat a cégek. |
Ahogy az inflációban, országonként is hónapról hónapra változott a helyzet az európai kiskereskedelemben az elmúlt évben, ezért a pillanatnyi összehasonlításokkal érdemes óvatosan bánni. A román dinamikáról azonban elmondható, hogy kevésbé drámai.
Ezt még biztos sokat fogják elemezni. Hosszabb időszakra visszanézve az adatokat látható, hogy egyrészt a román kiskereskedelmi forgalom irgalmatlan hullámvasútra került az elmúlt, válságokkal terhelt években, másrészt eltérő volt a dinamikája a magyarhoz képest. Ebben az évtizedben volt már náluk 20 százalékos éves visszaesés – a pandémia jelentkezésekor – és 40 százalékos emelkedés is egy évvel később. Innen jött egy hatalmas lassulás náluk 2021-ben, ami Magyarországon sokkal kisebb mértékű volt, a rákövetkező évben azonban pont fordítva történt.
A KSH lenti grafikonjából látszik, hogy az inflációs sokk a kiskereskedelmi forgalomban az előző évtized végének szintjére vetette vissza a korábbi években elért emelkedés mértékét. Az ukrajnai háború kitörése utáni hónapban volt a legnagyobb ez a nyereség a 2015-ös év átlagos havi szintjéhez képest, majdnem 50 százalék, ami februárra szinte megfeleződött, de a fogyasztás még így is negyedével a 2015-ös fölött van.
