A modern, nagy teljesítményű autóakkumulátorok nélkülözhetetlen összetevője, a lítium ára az év eleje óta mintegy 20 százalékkal csökkent, és mivel egy elektromos hajtású autó gyártási költségeinek 40-50 százalékát az aksi teszi ki, érthető, hogy az áresés begyűrűzik a villanykocsik értékesítési árába. Az akkumulátortechnika és az autógyártás két másik fontos féme is olcsóbb lett.
A kobalt nem is kevéssel, hiszen az idén feleződött az ára, míg a villanymotorokhoz (is) szükséges réznél eddig 18 százalék körüli volt az áresés – minőségtől függően. Az elemzők jó néhány érvet tudnak felsorolni ennek magyarázataként, ezek közé tartozik a világpiaci kínálat bővülése, ami önmagában is lefelé nyomná az árakat, ha nem tartana vele lépést a keresleti oldal.
A kitermelési és a feldolgozási technológia finomodása, hatékonyabbá tétele is árleverő hatású,
igaz, itt a kezdeti beruházási és fejlesztési költségeket az érintettek mielőbb viszont szeretnék látni, azaz ettől az árak automatikusan nem omlanak össze, sőt.
A gazdasági bizonytalanságok, hangulati tényezők is az áresés irányába hatnak, és a jelen helyzetben, a történelmi csúcsokat döntögető mellett még óvatosabbá válnak a vásárlók, és jellemzően átütemezik, későbbre halasztják a nagy értékű eszközvásárlásaikat, köztük az autócserét.
Az akkugyártáshoz használt lítium-karbonát ellenértéke 190 ezer jüan/tonna (9,3 millió forint) fölé emelkedett a napokban, és maga mögött hagyta az április 24-én elért 19 hónapos mélypontot, a tonnánkénti 165,5 ezer jüant. Úgy tűnik, hogy a hosszú távú keresletbővülésre vonatkozó optimizmus új erőre kelt és enyhítette a még mindig bőséges kínálatból fakadó árnyomást. Hogy rövid távon ez meddig lesz így, azt nem tudni,
hosszú távon viszont az elektromos átállás globális kormányzati ösztönzése hatalmas boomhoz vezet, 2040-re az igények a mai tizenhatszorosára nőhetnek
a Trading Economics közgazdászai szerint. Még úgy is, hogy Peking januártól kivezette a magánvásárlóknak az új generációs autókhoz nyújtott gáláns ártámogatási rendszert, mire ebben a szegmensben a növekedési tempó a 2022 elejét jellemző 93 százalékról 22-re zuhant az első negyedévben, és ezzel leverte a lítiumkeresletet is.
Fotó: Getty Images
A helyzetet csak rontotta, hogy a kivezetésre készülve az akkumulátorgyártók hatalmas készleteket halmoztak fel az év végi vásárlói rohamra felkészülve, és ennek egy jó része a nyakukon maradt.
A kereslet megcsappanására logikus válasz érkezett az olyan gépkocsigyártóktól, amelyeknek a profitmarzsuk magas. Egy-két százalékpontnyi veszteség bőven belefér, amennyiben a termelésüket folyamatosan tudják tartani, és sűrű fillér is jobb, mint a ritka forint elvét alkalmazva engednek valamennyit az áraikból.
Az árcsökkentési verseny kirobbantója a Tesla volt, amely szinte valamennyi piacán vaskos árkedvezményekkel próbálta ébren tartani vagy felvillanyozni a fogyasztói érdeklődést. Az sem volt mellékes, hogy eközben a versenybe kénytelen-kelletlen beszálló riválisok helyzetét is megnehezíthette cége, és piaci részesedést tudott rabolni tőlük – bár nem mindenkitől.
Fotó: Kenzo Tribouillard
A Tesla már márciusban több ezer dollárral csökkentette két legdrágább autója, a Model S szedán és a Model X városi terepjáró árát,
bár hozzá kell tenni, hogy ezek lassan kifutó modellnek számítanak. Előbbit immár 11 éve gyártják szinte változatlan formában, de megújuló technikai tartalommal, míg a szárnyas ajtóiról ismert X SUV 2015 óta szerepel a Tesla kínálatában, és az eladásaik visszaesőben vannak.
Az árcsökkentés hátterében az is meghúzódik, hogy a legdrágább Tesla modellek árát arra a szintre kellett lehozni, hogy igénybe vehessék a Joe Biden elnök által tavaly augusztusban a törvényhozással elfogadtatott inflációcsökkentési törvény (IRA) által kínált 7500 dolláros kedvezményt.
Az árfazonírozásban a Tesla élen jár, de a többiek is követik:
februárban az Egyesült Államokban értékesített elektromos hajtású gépkocsik ellenértékénél ezerdolláros átlagos csökkenést mértek az előző hónaphoz viszonyítottan.
Az akkumulátorfémek olcsóbbodása tehát „kimeneti oldalon” áttételesen javította a villanyautók eladási statisztikáit, ugyanakkor a „bemeneti” oldalra is érdemes egy pillantást vetni, hiszen ami az egyik oldalon előnyt jelent, az a másikon hátrányként mutatkozhat meg – hívja fel a figyelmet írásában a Thecooldown.com.
Az elektromos autók akkumulátorainak gyártása során nagy mennyiségben szabadulnak fel a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok, és bár a belső égésű motorral szerelt társához képest egy villanyautó károsanyag-kibocsátása sokkal kisebb, ennek a mennyiségnek a harmada az életciklusa legelején, azaz a gyártáskor szabadul fel.
Fotó: Shutterstock
Az előállításukhoz használt ásványi anyagok, köztük a lítium bányászata hagyományosan olyan piszkos energiaforrásokhoz kapcsolódik, mint az olaj és a gáz.
A lítium bányászata ráadásul begyógyíthatatlan tájsebeket ejt, a kinyeréséhez rengeteg vizet használnak fel
és a kitermelése nagy légszennyezéssel jár. A mérnökök azonban egyre tisztább, környezetbarátabb módszereket fejlesztenek ki, ebben a már említett Tesla is élen jár.
A cég Texas államban építi fel első lítiumfeldolgozóját, amely 2025-től már évi egymillió villanyautó előállításához szükséges akkumulátorfémmel látja el a vállalatot. Más kérdés, hogy a feldolgozandó alapanyagot honnan szerzi be a Tesla, erről Elon Musk alapító vezérigazgató nem nyilatkozott.
