Világszerte elszálltak a gázolajárak a finomítói kapacitások szűkössége és magas kereslet miatt. A határidős jegyzések gyorsabban drágulnak, mint az olajár. A jegybankok és a kormányok készülhetnek: érkezik a következő nagy inflációs hullám.
A határidős jegyzések New Yorkban kilenc hónapos csúcsra szöktek fel – vészjelzéseket küldve ezzel a benzinkutaknak –, de az árak Ázsiában is emelkednek. Az okok között szerepel a nagy elosztóközpontok (US Gulf Coast, Szingapúr) készleteinek alacsony volta, valamint váratlan finomítóikapacitás-kiesések.
A nyersolaj határidős ára az év elejéhez képest nem sokat változott. Az Egyesült Államokban viszont
a határidős gázolajjegyzések több mint 20 százalékkal szöktek fel.
Az egyik legfontosabb üzemanyagfajta drágulása nyomán vakarhatják a fejüket a jegybankárok. A világ két legfontosabb központi bankja, a Fed és az EKB is kamatemelési ciklusának végéhez közeledik – az előbbi talán már oda is ért –, az üzemanyagok felől érkező újabb inflációs hullám azonban további, elhúzódó monetáris szigorral fenyeget. Az üzemanyag – az élelmiszerek és a lakhatási költségek mellett – az az inflációs várakozások kialakulásának legfontosabb komponensei közé tartozik.
Politikai kérdés is
A tengerentúlon a kérdés kulcsfontosságú a közelgő elnökválasztási kampány szempontjából is, Joe Biden nem sokkal több, mint egy év múlva mérettetik meg ismét. Az amerikai elnök tavaly felszabadította az ország stratégiai olajtartalékainak egy jelentős részét, így egy újabb árhullám immár politikai kérdéssé válhat – akár nemzetbiztonsági, ellátásbiztonsági szempontból is.
A magas energiaárak felnyomhatják a fogyasztói árakat, és újabb inflációs hullámot idézhetnek elő – egy olyan szektorból kiindulva, amelyben korábban már elkezdődött az infláció fékeződése
– kommentálta a helyzetet a Bloombergnek Andrew Hollenhorst, a Citigruop Egyesült Államokért felelős vezető közgazdásza.
A Deutsche Bank számításai szerint
egy cent áremelkedés gallononként (egy gallon kb. 3,8 liter) éves szinten átlagosan 1,15 milliárd dollárt húz ki a fogyasztók zsebéből,
ennyivel csökken a kereslet. A második negyedévben az árak 1,3 dollárral csökkentek a benzinkutaknál, így 150 milliárd dollár maradt a fogyasztók zsebében, amit másra költhettek. A hátszél most ellenszéllé változik, vagyis csökken az amerikaiak másra költhető jövedelme.
Szűkös a kínálat
Az alacsony készletszint és az ehhez viszonyított erős kereslet világszerte jellemző a piacokra. Európában szintén gyorsabban drágul a gázolaj, mint a nyersolaj, bár ez a kutaknál még nem teljesen jelent meg az árakban.
A gázolaj árának emelkedése számos feltörekvő országban az állami költségvetésnek is gondot okoz majd – sok kormány támogatja az üzemanyagárakat az alacsonyabb jövedelműek segítése érdekében. A szállítási költségek emelkedése szintén újabb lendületet adhat az inflációnak.
A globális gázolajkínálat a közel-keleti és kínai finomítóikapacitás-bővítések ellenére sem tudott számottevően emelkedni a történelmi mélypontról. Az USA-ban és Európában is történtek kapacitásbővítések, ezek azonban nem elegendők ahhoz, hogy néhány váratlan leállást kompenzáljanak.
Amerikában az ExxonMobil Baton Rouge-i finomítója, Rotterdamban a Shell Pernis finomító, Japánban pedig az ENEOS Holdings Mizusimában található gyártóegysége küzd az ellátás akadozásával.
Callum Bruce, a Goldman Sachs Group Inc. elemzője szerint a finomítói rendszerek világszerte hajlamosabbak az üzemzavarokra, miután évekig keményen működtek. Emellett az Európában és Ázsia egyes részein tapasztalható rekordszinteket hozó hőhullámok is nehezítik a finomítók működését – tette hozzá.
Meglódult a kereslet
Kínában, a világ legnagyobb nyersolajimportőr országában számos indikátor utal a kereslet várható további élénkülésére. A Baidu adatai szerint a 15 legnagyobb autóforgalmú városban a közlekedési dugók száma nagyjából egynegyedével nőtt a 2021. januári szinthez képest. Ezzel párhuzamosan a kereskedelmi üzemanyagkészletek szintje 2019 óta a legalacsonyabb.
Európában az üzemanyag-felhasználás stabilan emelkedik – Franciaországból, Németországból, Spanyolországból és Olaszországból egyaránt emelkedett a fogyasztás az előző évhez képest. A kínálat azonban itt is szűkös, az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók miatt a finomítók alapanyaggondokkal küzdenek (például hiány van az oktánszám beállításához szükséges, úgynevezett nehéz naftából), egyre több gázolajimportra szorul az öreg kontinens.
Az olajár köszöni szépen, jól van
Csütörtökön a jegyzések nagyjából 1 százalékkal emelkedtek – úgy tűnik az OPEC+ komolyan veszi kitermeléscsökkentési ígéreteit, és a piacon optimizmus terjedt el: a beígért állami ösztönzők nyomán a szereplők arra számítanak, hogy végre lendületbe jön a kínai gazdaság. A Brent hordónkénti árfolyama 0,8 százalékkal, 83,56 dollárra, a West Texas Intermediate (WTI) 0,9 százalékkal, 79,52 dollárra emelkedett.
A UBS értékelése szerint alulkínálat alakult ki az olajpiacon, így a következő hónapokban a Brent a 85-90 dolláros szintre drágulhat.
A jegybanki kamatemelési ciklusok befejeződésének közeledtével az olajpiac abban bízik, hogy az USA és az eurózóna is sikerrel kerüli el a recessziót, így megnőhet a kereslet. A „hogyan tovább?” szempontjából kulcsfontosságú lesz az OPEC+ augusztus 4-én tartandó miniszteri értekezlete.
