Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter a napokban Kínában tárgyalt, hogy enyhítsen a két fél feszült kapcsolatán. A kereskedelmi vezető végül a két állam között megszakadt formális kommunikációs csatornák helyreállításának ígéretével állt fel a tárgyalóasztaltól. A miniszter ezzel nagyobb kiszámíthatóságot biztosítana a hazai vállalkozásoknak a kínai piacon. Li Csiang miniszterelnök pedig megígérte az amerikai vállalatok könnyebb bejutását a kínai piacra, továbbá azt is, hogy intézkedik arról, hogy a hatóságok a hazai cégekhez hasonlóan kezeljék őket. A miniszter megfogalmazása szerint a látogatása csak a kezdet, tovább tárgyalnak az álláspontok közelítésére a kereskedelmi kérdésekben.
Fotó: AFP
A megbeszélések szembemennek az Egyesült Államok elmúlt öt évének Kína-politikájával, aminek az a lényege, hogy egyfajta kereskedelmi hidegháborún keresztül meggyengítse a legnagyobb gazdasági riválist. Ennek jegyében Joe Bidenék tavaly elfogadták az amerikai inflációcsökkentési törvényt, amely valójában egy protekcionista jogszabály, azzal a céllal, hogy az Egyesült Államokból az elmúlt évtizedben kitelepített iparágakat hazacsábítsák – főként Kínából.
Az elmúlt időszak növekvő geopolitikai és gazdaságpolitikai feszültségei miatt azonban kérdéses, hogy az amerikai cégek elkötelezik-e magukat egy egyre kockázatosabbnak látszó piacon.
Raimondo előtt Kínába látogatott Janet Yellen pénzügyminiszter és Antony Blinken külügyminiszter is a nyáron. Közülük a kínai félnek Raimondo lehetett a legfontosabb tárgyalópartner, mivel az amerikaiak által indított kereskedelmi hidegháború területét, azaz például az embargókat, ő felügyeli. Az ugyanis, hogy az Egyesült Államok exportkorlátozásokat vezetett be a magas hozzáadott értékű technológiára (legfejlettebb csipek kivitele Amerikából), nagy érvágás Kína hightech ágazatának.
Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető a G20-ak szeptemberi csúcstalálkozóján egyeztetnek egymással, sőt, akár még idén kétoldalú találkozót tarthatnak San Franciscóban. A két elnök tárgyalása előtt azonban alsóbb szinteken mindenképpen előrelépést kellene elérni kardinális kérdésekben – amiből eddig nem sok látszik. A három amerikai kormánytag konkrét ígéret nélkül tért haza kínai útjáról.
Habár néhány általános ígéretet tett egymásnak a két fél, de a konkrétumokban az álláspontok szilárdak maradtak.
Kína például nem adta jelét annak, hogy felülvizsgálná a Micron Technology részleges betiltását, Raimondo pedig visszautasította a vámok és exportkorlátozások eltörlésére irányuló kínai kérést – világított rá a Bloomberg.
Hiába a washingtoni tiltás – Kína kerülő utakon exportál az USA-baAmit eddig közvetlenül vittek be, azt most Vietnámon, Mexikón és Tajvanon keresztül exportálják. |
Amerika egyelőre a „puha” területekre koncentrál
Raimondo egyelőre a turizmus, a szépségápolási termékek és az oktatási csereprogramok területeinek megerősítésétől várja, hogy némileg kompenzálják a geopolitikai feszültségek egy részét. A miniszter ennek hangsúlyozására meglátogatta a sanghaji Disneylandet. A kereskedelemi vezető a kínai körútjának ezen állomásával arra hívta fel a vállalatok figyelmét, hogy még mindig virágozhatnak az amerikai befektetések az ázsiai államban.
A keményebb gazdaságpolitikai kérdésekben a megegyezés még várat magára.
Mit hoz a jövő középtávon az amerikai–kínai kapcsolatokban?
Ez a legnagyobb kérdés, amelyre a válasz még homályban marad. Bő egy év múlva tartják az amerikai elnökválasztást, amelyben Joe Biden kihívója a korábbi elnök, Donald Trump lehet. Eddig mindketten hasonlóan protekcionista irányvonalat hirdettek Kínával szemben. Ha Bidenék valóban visszatáncolnak ettől a politikától, akkor elnökváltás esetén fordulat következhet be az USA legnagyobb gazdasági és politikai kihívójával való kapcsolatokban. Addig azonban sok víz lefolyik a Mississippin.
