A pandémia világszerte megnövelte az étel házhoz szállítás népszerűségét, hozzájárulva egyben a műanyaghulladék növekedéséhez. A nem helyben elfogyasztott ételekhez ugyanis csomagolást kell adni, ráadásul sokszor műanyag evőeszközt is járt a rendelés mellé. Az egyszer használatos eszközök használata óriási hulladéktermeléssel jár – azonban ennek a kezelésére is látszik a megoldás.
Fotó: Brookgardener
Kínában naponta több mint félmilliárdan rendelnek házszállítással ételt a Statista adatai szerint. A kínai állami statisztikai hivatal adatai pedig azt mutatják, hogy az ország lakossága több mint 80 millió tonna műanyag hulladékot termelt 2021-ben, 30 százalékkal többet, mint 2018-ban. Ez a hatalmas mennyiségű hulladék az ázsiai országban is problémát okoz.
| Kína 2020-ban szigorú szabályokat írt elő a hulladékképződés csökkentésére. Betiltják a biológiailag nem lebomló zacskókat és előírják az éttermeknek, hogy öt év alatt 30 százalékkal csökkentsék az egyszer használatos műanyagok mennyiségét. A rendelkezést először a nagyvárosokban vezették be, 2025-ig pedig az egész országra érvényes lesz. |
Egy friss kutatásban arra keresték a választ, hogyan érdemes hatni a fogyasztókra annak érdekében, hogy csökkentsék a hulladékot. A fogyasztói magatartást az Alibaba Ele.me ételrendelési alkalmazásának 200 ezer felhasználóján keresztül vizsgálták, akiknek 2019–2020-as ételrendelési adatait elemezték.
Az applikáció alapértelmezett felülete lehetőséget ad a felhasználóknak, hogy lemondjanak a műanyag evőeszközökről, de csak fizetéskor a képernyőn legalján. A megrendelők ezt 2019-től három nagyvárosban már egy felugró ablakban választhatják úgy, hogy a szoftver alapbeállításban a „nincs evőeszköz” opciót jeleníti meg. Tehát aki mégis igényel evőeszközt, annak ki kell pipálnia a négyzetet.
Azok viszont, akik úgy döntenek, hogy nem kérnek műanyag evőeszközöket, pontokat kapnak, amelyekből faültetést finanszírozhatnak. A kutatók arra jutottak, hogy ezekben a városokban a felhasználók ötödével kisebb valószínűséggel kértek egyszer használatos evőeszközöket a rendelésükhöz. A tanulmány megállapította, hogy
ahelyett, hogy a fogyasztókat utasítanák vagy jutányos árakkal ösztönöznék valamire, esetleg korlátoznák a döntéseiket, a választások bemutatásának módjával könnyebben elérhető a kívánt viselkedés.
A kutatás egyelőre arra nem ad választ, hogy a módszer mennyire lehet hatásos például a társadalmi problémák kezelésére, mindenesetre a megközelítés célravezető ebben a témában. A finom üzenetekkel és a döntés lehetőségének a megadásával az ilyen alkalmazásokon való rendelések kapcsán több mint 3 millió tonnával csökkenthetik a műanyaghulladék mennyiségét Kínában egy év leforgása alatt.
Az emberek jobban szeretik, ha önálló döntésre képes emberként kezelik őket ahelyett, hogy utasítások végrehajtóiként tekintenének rájuk
– magyarázta Albert Park, a Hongkongi Tudományos és Technológiai Egyetem közgazdász professzora, aki a Science magazin eheti számában megjelenő tanulmány egyik szerzője. A műanyag evőeszközökről való lemondás lehetőségének egyértelműbbé tétele azért működik, mert az a felhasználókat a döntéshozatal pillanatában célozza – összegezték a szakértők.
A megközelítésnek azonban vannak korlátai. A felhasználók 11 százaléka úgy döntött, hogy mégis kér műanyag evőeszközöket (ha már egyszer ingyen van), annak ellenére, hogy korábban nem tartott igényt rájuk.
A tanulmányban azt is megjegyzik, hogy a kínai ételkiszállítás során keletkező műanyaghulladék nagyjából 80 százaléka a csomagolás, nem pedig evőeszköz – mutatott rá a The Wall Street Journal.
A megközelítésnek mindazonáltal jelentős hatása lehet. A kutatók úgy számolnak, hogy ha azt országszerte alkalmaznák, akár 22 milliárd egyszer használatos evőeszközkészletet lehetne megtakarítani, ami az összes lakossági műanyaghulladék mennyiségének több mint 6 százalékos csökkenésével járna.
Belefulladunk a műanyagba, ha így folytatjuk – drákói intézkedésekre lenne szükségMajdnem a duplájára nőhet az évszázad közepére a műanyagok használata a világ húsz legfejlettebb ipari államában, ha nem születik átfogó és kötelező érvényű globális egyezmény a kereslet visszafogására. |
