Valamennyi Ukrajnával határos EU-tagállam (amelyek érintettek az ukrán gabona/mezőgazdasági szabályzásában), továbbá Bulgária egyetértett, hogy az ukrán gabona importját az év végéig meg kell tiltani. Ukrajna szemszögéből a gabona exportja, az öt ország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária szempontjából az ukrán gabonabehozatal egyaránt súlyos nemzeti érdekeket csorbít.

Ukraine,And,Poland,Flag,Together,On,A,Textured,Wall.,Relations
Fotó: OnePixelStudio

Ugyanakkor Brüsszelben köröztetik a felmérést, hogy az EU-tagok többsége ellenzi vagy szkeptikusan viszonyul az öt kelet-közép-európai állam indítványához az ukrán gabona behozatalát év végéig való tiltásáról. Gyakorlatilag minden más EU-tagállam nagykövetei (22 állam a 27 tagú EU-ból) negatívan vélekedtek az Ötök lépéséről – állítják brüsszeli tisztviselők. Franciaország és Németország a leginkább elutasítók csoportjához tartozott – tájékoztatta a Politicót egy EU-diplomata.

Ukrajna a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) keresetet ad be az ellen, ha szeptember 15. után érvényben marad a lengyel, magyar, szlovák, román és bolgár felek ukrán agrár-élelmiszeripari termékek behozatalára vonatkozó tilalma – írja a lengyel nyelvű Viadomosci Rolnicze Polska (VRP), idézve Taras Kaczka ukrán gazdasági miniszterhelyettest. Kaczka ugyan híres arról, hogy nem válogatja meg szavait, de ez az öt országot minősítő szóhasználata sokak számára bántó lehet - az „entitások” kifejezést használta. Kaczka szerint az ukrán állam érdekeinek „rendszerszintű” veszélyeztetése miatt Ukrajnának nem marad választási lehetősége. Ugyanakkor elismerte, hogy 

jelentős támogatást kaptunk az áruk jobb tranzitjához a szomszédos tagállamok, különösen Lengyelország és Magyarország területén. Az elmúlt két hónapban jelentős előrelépést értünk el a Romániával való együttműködésben is.

Lengyel–ukrán feszültségek

Komoly feszültség támadt a lengyel–ukrán viszonyban is. Augusztus elejére már nyílt konfliktussá nőtte ki magát a dolog, miután Marcin Przydacz, a lengyel elnök külpolitikai tanácsadója azt mondta: Ukrajnának el kellene kezdenie értékelni Lengyelország elmúlt hónapokban, években játszott szerepét. 

Ukrajna igazán hatalmas támogatást kapott Lengyelországtól

– nyomatékosította Przydacz július végén a lengyel rádiónak nyilatkozva. Hozzátette: 

most a lengyel agrárgazdálkodók érdekeit a legfontosabb megvédeni.

Baráti kapcsolatban álló országok közt szerfelett szokatlan cselekedetként Ukrajna külügyminisztériuma idén augusztus elsején bekérette a Kijevben akkreditált lengyel nagykövetet, amire válaszul Lengyelország hasonlóképpen bánt a varsói ukrán nagykövetség vezetőjével. Az ukránoknál a Przydacz-nyilatkozat csapta ki a biztosítékot. A The Washington Post (WaPo) erről szóló anyaga címében tompítani igyekezett a nyugati Ukrajna-összefogást alapjaiban veszélyeztető konfliktus élét. Anyagának címe: A gabonaügyben kialakult feszültség Ukrajna és Lengyelország között a háborús kimerültségnek tudható be. A WaPo a pengeváltást összefüggésbe hozza az ukrán gabonaimportüggyel, amelynek során Denisz Smihal ukrán kormányfő „barátságtalannak és populistának” bélyegezte Lengyelország lépését. Erre válaszul Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes a varsói állami rádiónak nyilatkozva rámutatott: 

Ukrajnának nem lenne szabad támadnia szövetségeseit.

Ennélfogva a lengyel vezető diplomata „nem a legjobbnak” minősítette a két ország kapcsolatát.

Történelmi sebek

És ott van az igazán robbanásveszélyes téma: a közelmúlt történelme, a két ország az elmúlt száz évben kialakult viszonya, a volhíniai mészárlás néven ismert, a második világháború idején történt tragikus események, amelyek során – varsói és nyugati források szerint – legalább százezer lengyelt (továbbá románokat, zsidókat) öltek meg az ukrán nacionalista különítményesek. Etnikai tisztogatásról, a lengyel lakta falvak kiirtásáról, a terület „lengyeltelenítéséről” volt szó, hogy a szélsőséges nacionalista erők (OUN/UPA) megalakíthassák a „független Ukrajnát”. Júliusban, a történtek 80. évfordulóján a lengyel és az ukrán elnök Nyugat-Ukrajnában, Luckban közös megemlékezést tartott „valamennyi ártatlan áldozatról”. Ez a megfogalmazás 

igen szép gesztus volt, amit a lengyelek tettek Ukrajna irányába, megpróbálták kihúzni a konfliktus méregfogát.

Kevés sikerrel jártak. Fennáll a veszélye annak, hogy újra kinyitják az alapvetően 1943-ban, Ukrajna német megszállása idején történtek Pandora-szelencéjét, felélesztik a történelmi vitát és veszélybe sodorják Lengyelországban az ukránok erős támogatottságát. Az ukránok területfelszabadító harcának két legfontosabb szövetségese Washington (pénz, fegyverek, üzemanyag) és Varsó (a fegyversegély mellett az infrastruktúra biztosítása, hogy eljusson a nyugati segítség az ukránoknak).

Választások előtt

Lengyelországban bő egy hónap múlva új parlamentet választanak. Az erősen jobboldalinak tartott kormánypárt, a PiS választói bázisának jelentős részét a lengyel kisparasztság alkotja. 

Az ukrán gabonabehozatal tilalma számukra létkérdés 

– magyaráz/fogalmaz a kormányközeli Gazeta Polska. A lengyel választási küzdelem kiterjed a médiára is. A kormánypárt (PiS) a jelenlegi hatalomhoz közelálló Orlen olajvállalat útján igyekszik pozíciókat szerezni a sajtóban, eleget téve Jaroslaw Kaczinsky PiS-elnök követelésének, hogy Lengyelországban a sajtónak lengyel kézben kell lennie, mert a PiS médiaholdudvara viszonylag kicsi.