Az gazdasága a vártnál jobban teljesít, ezért a tagállamoknak 2023 végéig meg kell szüntetniük az energiatámogatási programjaikat – mondta Paolo Gentiloni brüsszeli biztos, az európai szemeszter tavaszi csomagjának bemutatásakor. A Századvég kutatása azonban rámutat, hogy a várakozásokon felüli teljesítmény túlzás, a felhívás végrehajtásának pedig súlyos társadalmi következményei lennének.
Fotó: Shutterstock
A piaci energiaárak részleges korrekciója ellenére, a magas lakossági tarifák továbbra is számos tagállamban tömegek számára okoznak egzisztenciális nehézségeket. Az uniós polgárok 22 százaléka nem tudja kellő mértékben felfűteni otthonát, így az aktív gazdaságpolitikai beavatkozás 2023 után is indokolt.
Az arány a tagállamok kétharmadában eléri a 20 százalékot, és egyedül a hatóságilag rögzített tarifákat alkalmazó Magyarország esetében alacsonyabb 10 százaléknál.
A legkiszolgáltatottabb helyzetben a görögök vannak, ahol a válaszadók több mint fele számolt be fűtési nehézségekről.
Melegebb ruhákkal spórolnak a fűtésen a kelet-közép-európaiakEgyre többen fordítanak figyelmet az ablakok rendes szigetelésére, a fűtésszabályozó rendszerek azonban még nem terjedtek el széles körben. |
Az eredmények a közüzemi díjelmaradások esetében is hasonlóan aggasztó képet festenek, az elmúlt egy évben az uniós polgárok 15 százalékával egy, 8 százalékával több alkalommal fordult elő, hogy pénzhiány miatt nem tudta határidőre befizetni számláit.
A problémában érintettek összesített aránya – Csehország (15 százalék) és Szlovákia (16 százalék) után – Magyarországon és Németországban (17-17 százalék) a legalacsonyabb. A legnehezebb helyzetben ebben a kategóriában is a görögök vannak, ahol a lakosság 23 százaléka egy, 25 százaléka pedig több alkalommal is egzisztenciális okokból késett a díjak befizetésével.
