Munkát ad a kínai bojkott a japán raboknak
A japán kormány azt tervezi, hogy rabokkal dolgoztatja fel exportra a kagylót, a fukusimai erőmű megtisztított hűtővizének óceánba engedése miatt ugyanis Kína betiltotta a tengeri élelmiszer importját a szigetországból, így a gyárak nem győzik a kifogott kagyló konzerválását – értesült a Mainicsi című lap.
Fotó: AFP
Az Európába és Észak-Amerikába irányuló élelmiszerexportot szigorú higiéniai követelmények szabályozzák, ezért a készülő terv szerint a képzett rabokat minden nap átviszik dolgozni a magánkézben lévő feldolgozókba, ahol őrök felügyelete nélkül végzik majd a munkát, tudta meg a lap.
Japán augusztusban kezdte az óceánba ereszteni az atomreaktor megtisztított, de kismértékben még mindig radioaktív hűtővizét. A lépés ellen leghangosabban a japán halászok tiltakoztak, Kína pedig válaszképpen megtiltotta a Japánból származó tengeri élelmiszer behozatalát hazai fogyasztásra, valamint újraexportálás céljából feldolgozásra is, emlékeztetett az értesülésről beszámolva a Bloomberg.
Fotó: AFP
A Mainicsi úgy tudja, hogy egyelőre a tokiói agrártárca és az igazságügyi minisztérium is vizsgálja, hogy használhatják-e a rabokat erre a célra. Az agrártárca a kérdésben egyeztetett a kormány vezető erejét adó Liberális Demokrata Párttal, de a minisztérium szóvivője szerint egyelőre nem született végleges döntés.
A japán törvények szerint a munkáltatók ilyen esetekben
közvetlenül a kormánynak utalják át a rabok munkabérét,
amelyet nem terhelnek jóléti költségek, például társadalombiztosítási járulék.
„Kína volt az Egyesült Államokba exportált fésűkagylók feldolgozásának központja” – nyilatkozta a lapnak Takigucsi Kuzu, a tengeri termékek japán exporttanácsának szóvivője. „Ez a munka most már teljesen leállt, ezért egy harmadik országot keresünk új feldolgozó központnak, például Vietnámot vagy Thaiföldet, és bővítjük a hazai feldolgozási kapacitást, valamint igyekszünk növelni a belföldi fogyasztást is” – tette hozzá.
Fotó: AFP
Japán mintegy 108 milliárd jen értékben exportált tavaly friss, fagyasztott és feldolgozott fésűkagylót. (Egy jen 2,43 forint.)
Kína volt a japán mezőgazdaság legnagyobb exportpiaca, a halászati termékek tették ki 2022-ben az oda irányuló kivitel nagyjából egyharmadát.
A tilalom hatására már augusztusban jelentősen, éves szinten 76 százalékkal, 2,2 milliárd jenre esett vissza a Kínába exportált halászati termékeket értéke. A Hongkongba irányuló kivitel 26 százalékkal, 1,4 milliárd jenre mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest a japán pénzügyminisztérium adatai szerint.
A hűtővizet több évtized alatt, folyamatosan ellenőrzött körülmények között engedik az óceánba, a japán tisztségviselők szerint a folyamat ártalmatlan lesz mind az emberekre, mind a tengeri élővilágra nézve. Ennek ellenére szomszédos országok közül Kína mellett Dél-Korea és a csendes-óceáni szigetek is biztonsági aggályaiknak adtak hangot.
