Lassan csaknem két éve tart az orosz–ukrán háború, a frontvonal befagyott, egyik fél sem ér el érdemi eredményeket. Emellett 2023 karácsonyára biztossá vált: Ukrajna bajban van. Nagy bajban.
Az idő Putyin kezére játszik, ugyanis míg régebben arról szóltak az elemzések, hogy valamilyen győzelmet fel kéne mutatnia Oroszországnak a harctéren, mára a szakértők inkább azt mondják, hogy valójában nem is jön annyira rosszul a háború az elnökválasztás előtt, legalább
Ukrajna támogatása pedig egyre nagyobb áldozatokkal jár az európai országok számára, emellett a közvélemény is fárad – könnyen elillanhatnak a pénzek és a fegyverek Ukrajna mögül. Ha pedig megszűnik a köldökzsinór, akkor „percei” vannak hátra az országnak.
A helyzetet természetesen felismerte a Bloomberg is, és terjedelmes cikkben latolgatja az esetleges orosz győzelem következményeit. Eszerint nemcsak Washingtonban és Brüsszelben, hanem a többi NATO-tagállamban is beszédtéma, hogy egyre közelebb kerül az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) kudarca a második világháború óta legnagyobb európai konfliktusban. Emellett újra kell gondolni azokat a kockázatokat, amelyeket egy felbátorodott Oroszország jelentene a szövetség keleti tagjai számára.
Fordul a kocka
Abban egyetértenek a Bloomberg névtelen informátorai, hogy a hatás sokkal nagyobb lenne, mint amit az Egyesült Államok afganisztáni kivonulása okozott 2021-ben.
A helyzetet jól mutatja, hogy ugyan fő témája volt a múlt heti EU-csúcsnak Ukrajna jövő évi 50 milliárd eurós segélycsomagjának elfogadása, végül nem jött létre egyezség az apanázsról. Ehhez képest
mindössze egy szimbolikus gesztust tettek, hogy Brüsszelben megnyitották Ukrajna előtt az európai uniós csatlakozás lehetőségét.
A tengerentúlon sem jobb a helyzet: a kongresszus keményvonalas republikánus képviselői megtagadták a 61 milliárd dolláros támogatás jóváhagyását, amíg Biden-elnök nem lép fel szigorúbban a mexikói határvonalon. Mindeddig nem sikerült elmozdulniuk a holtpontról.
Persze mind Washington, mind Brüsszel hangsúlyozza, hogy a jövő év elején pontot tesznek a vitás kérdésekre, és újraindulnak az Ukrajnának szánt utalások. Ez elképzelhető, az viszont biztos, hogy az ukrán sereg eredménytelensége nem növeli a támogatási kedvet. Látni kell, hogy a még erőteljesen „beharangozott” nagy nyári hadjárat sem volt sikeres. Így aztán könnyen be lehet látni, hogy a konfliktus, az állóháború a végtelenségig elhúzódhat, a konflliktus befagyhat, és sikeres lehet az Ukrajna kifárasztására irányuló orosz taktika. Főképp, ha közben drasztikusan lecsökken a megtámadott ország nemzetközi támogatása is. Kifejezők Kristine Berzia, a washingtoni Német Marshall Alap vezetőjének szavai:
Az a lehetőség, hogy Ukrajna területeket vagy egész szuverenitását elveszti, továbbra is napirenden van.
És akkor mi lesz?
Balti vélemények szerint ha Oroszország nyer Ukrajnában, akkor elképzelhető, hogy nem áll meg a mostani határoknál, hanem nyugatabbra tolná azokat. És bár szinte kizárólag NATO-tagokról van szó, továbbra is kérdéses, hogy Washington valóban veszélybe sodorná-e csapatait az egykori szovjet tagállamok védelmében – kongatják a vészharangot a balti országokban.
Oroszország nem fél a NATO-tól – hangsúlyozta Martin Herem észt katonai főnök a múlt héten egy helyi tévének adott interjújában. Úgy véli, hogy az orosz hadsereg egy éven belül készen állhat a NATO megtámadására, ha az ukrajnai konfliktus véget ér.
Finnország is rohamléptekben csatlakozott a NATO-hoz, amire Putyin jelentős csapatátszervezéssel reagált.
Nem lehet szó nélkül elmenni
a Nyugat felé özönlő több millió menekült mellett sem.
Ezek az emberek – orosz győzelem esetén – végleg elhagyják hazájukat, visszatérésükre még a jelenleginél is kisebb az esély, és Európában kezdenek új életet. Vannak közöttük képzett, kiváló szakemberek, de tömegek terhelnék éveken át a szociális ellátórendszert, és fognák vissza az európai gazdaságot. Ukrajnában viszont gerillaharcok zajlanának, így tartósan destabilizálódna Kelet-Európa.
Ami szintén valószínűsíthető, hogy az Egyesült Államoknak jelentősen meg kellene erősítenie Európában állomásozó haderejét, ugyanis kellemetlenül közel kerülne Oroszország Lengyelországhoz, Szlovákiához, Romániához és hazánkhoz.
Mit hoz 2024 Ukrajnában?
Röviden: csupa rosszat. A jövő év bizonyosan nehezebb lesz Ukrajna számára, mint az idei volt – állapítja meg a Reuters.
Kijev 2024-ben több milliárd dollárral maradhat el finanszírozási szükségletétől, de a 10 milliárd dolláros hiány problémákat okozna a makrogazdasági stabilitás és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) programjának végrehajtása szempontjából is – mondta Olena Bilan, a Dragon Capital vezető közgazdásza.
Az IMF éppen ebben a hónapban hagyta jóvá újabb 900 millió dollár kölcsön folyósítását,
ám finanszírozási biztosítékokhoz kötik a pénzt. Ha a támogatások elapadnak, Ukrajna nem tud biztosítékokat felmutatni, így a valutaalap programja is megkérdőjeleződik. Ugyanakkor az EBRD Ukrajna támogatásáról döntött.
Így tehát vagy az adókat kell megemelni a kormánynak, vagy pedig pénznyomtatáshoz kell folyamodnia. Mindkettő kockázatos megoldás – tette hozzá. A gazdaság idén 5 százalék körül nő, viszont tavaly 30 százalékkal zsugorodott.
Az ukrán és a külföldi vállalkozások alkalmazkodtak az új háborús körülményekhez, és néhányan új gyártólétesítményeket is avattak a középső régióban. Ugyanakkor a kockázatok felbecsülhetetlenek. Ukránok milliói maradtak külföldön, így sok vállalkozás munkaerőhiányra panaszkodik.
Folyamatosan hátráltatják a gazdaságot Oroszország erőfeszítései a Fekete-tenger blokádjára,
hivatalos adatok szerint a logisztikai problémák az agrártermékexport 7 százalékos éves visszaeséséhez vezettek novemberben.
Közgazdászok szerint az ukrán gazdaság alapvetően függ a nemzetközi segítségtől. Az államháztartási hiány 2030 után sem esik majd 5 százalék alá. Kijev szerint a háború miatt a lakosságnak mérsékelnie kellene saját fogyasztását, ami eddig nem történt meg.
