Uniós vagyonadó, a „kapitalizmus vége” az Egyesült Államokban és súlyos egészségügyi válság az elhízás elleni szerek elterjedése következtében – csak néhány a dán Saxo Bank „égbekiáltó jóslatai” közül a 2024-es évre.
Fotó: AFP
A pénzintézet minden évben kiadja vad előrejelzéseit, amelyekről maga is elismeri, hogy valószínűleg nem következnek be – bár néhány közülük valóban valóra vált, vagy legalábbis közel járt hozzá. Az idei jóslatok többségére azonban ez nem igaz, például nem volt olyan ország, amelyik betiltotta a húst, és az Egyesült Királyság sem lépett vissza az Európai Unióba.
Ez azonban nem akadályozta meg a befektetési bankot, hogy megjósolja, mi lesz 2024-ben, a világ „fordulóponthoz érkezett, és az elmúlt évtized megszokott útja a végéhez közeledik”.
Az előrejelzések középpontjában „valószínűtlen, de alulértékelt” események sorozata áll, amelyek, ha bekövetkeznek, „sokkhullámokat vetnének a pénzügyi piacokon”. Az előrejelzések azonban nem reprezentálják a bank hivatalos nézeteit.
Az egész a gondolkodási folyamatok provokálásáról szól, és az elmúlt 21 év során azt tapasztaltam, hogy az igazgatóságok szeretik a vad jóslatainkat, amikor terveznek, a központi bankok szeretik a kockázatcsökkentés miatt, és azt hiszem, az ügyfeleink is szeretik, mert lebilincselő – olyan, mint egy jó beszélgetés a vacsoraasztal mellett, amikor az emberek véleménye egymásnak feszül
– nyilatkozta Steen Jakobsen, a Saxo Bank befektetési igazgatója a CNBC-nek.
Az EU átmegy Robin Hoodba
Az Európai Uniónak több pénzre van szüksége egy sor hosszú távú politikai cél – többek között az éghajlatváltozás mérséklése, az egészségügy, az oktatás és az ukrajnai háború – finanszírozásához. Peter Garnry, a Saxo Bank részvénystratégiai vezetője szerint ezért a blokk vezetői 2 százalékos vagyonadót vezethetnek be.
Fotó: Getty Images
Ez a megoldás akkor válna valószínűbbé, ha a lakosság „rájönne, hogy a milliárdosok valójában milyen kevés adót fizetnek” – lamentált. Emlékeztetett az adóelkerülésről szóló globális jelentésre, amely szerint az Egyesült Államokhoz képest hatalmas jóléti rendszere ellenére az EU-ban 499 milliárdos van, akik a vagyonuk százalékában kifejezve a legalacsonyabb személyi jövedelemadót fizetik az észak-amerikai és kelet-ázsiai milliárdosokhoz képest.
„A franciaországi milliárdosok adózás előtti jövedelemaránya megegyezik az amerikai milliárdosokéval, annak ellenére, hogy a teljes lakosság átlagosan 46–50 százalék közötti adót fizet, ami sérti a kölcsönösség alapelvét. Hollandiában még jobb milliárdosnak lenni, mivel az átlagos adókulcs alacsonyabb, mint amit az amerikai milliárdosok fizetnek” – jegyezte meg.
Az uniós milliárdosokra kivetett kétszázalékos vagyonadó 42 milliárd euró bevételt termelne,
és ez az összeg elérné a 100-150 milliárdot, ha a milliomosokra is vonatkozna. (Egy euró 380,7 forint.)
Fotó: Mandoga Media / AFP
A vagyonadó betenne a luxusiparnak
Az EU-nak ez a lépése sokkolná az európai luxusipart. „A közelmúltban készült tanulmányok szoros összefüggést mutattak ki a luxuscikkek vásárlása, valamint a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek szintje között” – hangsúlyozta Garnry. „Az új vagyonadó azonnal csökkentené a luxuscikkek iránti jövőbeli keresletre vonatkozó piaci várakozásokat, és a befektetők dobnák az európai gyártók részvényeit” – tette hozzá.
Ez azt eredményezné, hogy Európa második legnagyobb piaci tőkeértékű vállalata, a francia LVMH luxusipari óriáscég részvényeinek értéke 40 százalékkal zuhanna, és megéreznék a negatív hatást a luxusautó-gyártók, így a Porsche és a Ferrari is.
Egészségügyi válságot okoznak az elhízás elleni szerek
2023 egyik globális sikertörténete a súlycsökkentő szerek megjelenése, a Wegovy népszerűsége nemcsak magát a céget röpítette a világ legértékesebb vállalatainak a sorába, de tartósan fellendíti a nem egészen hatmilliós lakossággal rendelkező, már eddig is rendkívül fejlett Dánia gazdaságát is.
Fotó: AFP
A Saxo stratégái szerint azonban ez azzal a kockázattal jár, hogy a lakosság túlságosan ezekre a szerekre támaszkodik, kevesebbet mozog és több egészségtelen gyorsételt fogyaszt.
Mivel az európai kormányok és az amerikai egészségbiztosítók egyre inkább potenciális költségcsökkentő faktorként tekintenek ezekre a szerekre, az egekbe szökik a kereslet, messze meghaladja a kínálatot, így gyógyszer nélkül maradhatnak a kúrát elkezdők, akik a rossz irányba változtattak a szokásaikon.
„Az elhízottak aránya globálisan a jelenlegi 39 százalékról 45 százalékra ugrik 2024-ben, ami egy sor mellékhatással jár, például a cukorbetegség gyakoribbá válásával, akár a szívbetegségek számának jelentős növekedésével, az izomerő gyengülése miatt bekövetkező sérülésekkel, és általában az immunrendszer gyengülésével. A több betegség és a betegállományban költött napok számának növekedése világszerte csökkenti a termelékenységet” – jósolják a Saxo stratégái.
Vége az amerikai kapitalizmusnak
Althea Spinozzi, a Saxo vezető fix jövedelmű stratégája eljátszott a gondolattal, hogy az egyre bizonytalanabb geopolitikai helyzet miatt az amerikai kormány kénytelen lehet tovább növelni a védelmi kiadásokat, miközben a Federal Reserve-nek még mindig szigorítania kell a monetáris politikát az második hulláma közepette.
Fotó: AFP
A társadalmi zavargások elkerülése érdekében a washingtoni kongresszus
„A figyelem a részvénypiacra irányul, ahol a »csodálatos hetesből« mostanra tizenkettő lett az elmaradt visszaesésnek, a hitelezőknek és az ingatlantulajdonosoknak nyújtott kormányzati támogatásnak köszönhetően” – írta Spinozzi. A „csodálatos hetes” csoportba jelenleg az Apple, az Amazon, az Alphabet, a Meta, a Microsoft, az Nvidia és a Tesla tartozik.
„Csatlakozik a klubhoz az Eli Lilly, a Novo Nordisk, a JPMorgan Chase, az LVMH és az ASML is. Ahogy a »tizenkét titán« néhány hónap alatt megsokszorozza az értékét, úgy nő az egyenlőtlenség a befektetők és a nem befektetők között” – tette hozzá.
A pénz a magánvállalatoktól a lakossághoz kerül
A kormány megérti, hogy a politikai stabilitás attól függ, hogy képes-e továbbra is az államkincstár kibocsátása révén finanszírozni a hatalmas hiányt, és ezáltal csökkenteni a kamatlábakat, ezért növelnie kell a hazai kötvények vonzerejét a részvényekkel szemben.
A Fehér Ház erőteljes nyomására a kongresszus adómentessé teszi az amerikai állampapírokból származó tőkenyereséget és kamatjövedelmet. Azzal, hogy az államadósság a hazai befektetők kezébe kerül, a finanszírozási költségek kevésbé volatilissá válnak
– spekulált Spinozzi.
„Ez a drámai lépés a kapitalizmus végét jelzi, mivel a pénz a magánvállalatoktól a lakossághoz kerül, és drágábbá válik a kockázatosabb eszközök tartása. Ellentmondásos módon a »tizenkét titán« megszilárdítja piaci dominanciáját, mivel profitálnak a hosszú távú alacsonyabb finanszírozási költségekből, miközben a részvénypiac többi része összeomlik.”
Van mááááásik
A Saxo Bank további vad dolgokat is jósol 2024-re: az olaj elérheti a 150 dollárt hordónként (ami annyira nem valóságtól elrugaszkodott előrejelzés), és Szaúd-Arábia ezt követően megvásárolja az európai labdarúgó-Bajnokok Ligáját, hogy globálisan is terjeszthesse; egy generatív MI deepfake nemzetbiztonsági válságot idéz elő; Robert F. Kennedy Jr. megnyeri az amerikai elnökválasztást ; Japán kénytelen lesz feladni hozamgörbe-szabályozó politikáját; és a deficites országok koalíciója „Római Klubot” hoz létre a globális dinamikájának átalakítására.
