Az év első két hónapjában is Oroszország maradt Kína első számú olajbeszállítója, Szaúd-Arábia részesedése tovább csökkent – derült ki a szerdán nyilvánosságra hozott adatokból. Az Oroszországból származó kínai éves összehasonlításban 13 százalékkal, 17,72 millióra tonnára, vagyis napi 2,16 millió hordóra nőtt, tudatta a pekingi vámhivatal.
Fotó: AFP
Tavaly egész évben Moszkva volt az első számú forrás Peking számára, több mint 107 millió tonna, vagyis napi 2,14 millió tonna olajat szállított a világ második legnagyobb gazdaságának.
Oroszország a többi olajexportáló országgal, vagyis az OPEC+ tagállamaival együtt vállalta a kitermelés csökkentését az árak fenntartása érdekében, emlékeztetett a hírrel kapcsolatban a Reuters. Ez Oroszország esetében az első negyedévben napi 300 ezres kiesést jelent, a második negyedévben pedig a kitermelést és az exportot is további 471 ezer hordóval csökkentik naponta.
A húszi támadások nem zavarják az oroszokat
A jemeni húszi lázadók vörös-tengeri támadásai minimális fennakadásokat okoztak csak az orosz nyersolajáramlásban a Balti-tengerről és sarkvidékről, a kelet-szibériai jó minőségű és alacsony kéntartalmú olajfajta, az ESPO iránt pedig még nőtt is az érdeklődés a független kis finomítók részéről az alternatív nyersanyagok magasabb árai miatt, hangsúlyozta a Vortexa nyersanyag-tanácsadó cég.
Fotó: AFP
A nyugati szankciók miatt sok nemzetközi vásárló kerüli az orosz olajat, ezért azt tavaly az év nagy részében jelentős árengedménnyel kínálták a nemzetközi referenciaértékekhez képest.
A kedvezmény összege azonban fokozatosan csökkent, ahogy egyre több finomító lépett be a piacra, kereskedelmi források szerint az ESPO ára februárban már csak plusz-mínusz ötven centtel különbözött a Brentétől, míg egy éve még hordónként hat-nyolc dollárral volt olcsóbb nála.
A Kína korábbi legnagyobb szállítójának számító Szaúd-Arábiából származó behozatal 13,49 millió tonna, azaz napi 1,64 millió hordó volt januárban és február volt, ami háromszázalékos csökkenést jelent 2023 azonos időszakához képest.
Fotó: AFP
Rijád június végéig meghosszabbította a napi egymillió hordós önkéntes kitermeléscsökkentést, így naponta körülbelül kilencmillió hordónyi olajat hoz a felszínre.
Közvetítőn keresztül jön az iráni és venezuelai olaj
Kína hatalmas mennyiségben vásárolja a szankcionált iráni és venezuelai olajat is Malajzián, mint közvetítőn keresztül, az országból származó import éves bázison 69 százalékkal, 8,93 millió tonnára, vagyis napi 1,09 millió hordóra ugrott.
A vámhivatal adatai szerint közvetlenül Iránból nem vásároltak olajat, Venezuelából azonban kivételesen érkezett egy 350 tonnát valamivel meghaladó szállítmány februárban, miután ideiglenesen enyhítették a Caracasszal szembeni amerikai szankciókat, amelyeket április közepén várhatóan ismét szigorítanak.
Kína dollármilliárdokat spórol az orosz, iráni és venezuelai olaj importjával. Washington ugyan mindent megtesz az orosz olajra kivetett ársapka betartatására, de legföljebb zászlót váltanak a tankerek, hogy elkerüljék a büntetést.
