Az Európai Központi Bank (EKB) még idén csökkenti az alapkamatot, amire inkább júniusban kerülhet sor, mint áprilisban – jelentette ki Francois Villeroy de Galhau francia jegybankelnök, egyben az EKB kormányzótanácsának tagja a francia sajtónak nyilatkozva. Hozzátette: az elleni győzelem a látótávolságon belül van, a döntést az adatoktól függően hozzák meg.

Frankfurt,Am,Main,,Germany,-,August,20,,2023:,Low,Angle
Fotó: Shutterstock

Lett kollégája, Martins Kazaks egy blogbejegyzésben ma azt írta, hogy ha az euróövezet gazdasága követi az EKB előrejelzéseit, akkor a kamatvágás a következő üléseken megkezdődhet. Pierre Wunsch belga jegybankelnök nem nevezett meg időpontot, de elismerte: a döntéshozóknak előbb vagy utóbb mérsékelniük kell az alaprátát, miután megbizonyosodtak róla, hogy az infláció 2 százalékra zsugorodott – írja a Bloomberg.

Az EKB 2022 júliusa óta tíz kamatemelést hajtott végre, legutóbb szeptemberben 25 bázisponttal emelte irányadó kamatát, 4,5 százalékra. Az intézmény az alacsonyabb inflációs adatok és a lefelé módosított prognózisok ellenére az elmúlt hónapokban szinten tartotta a rátát. Az EKB vezetője, Christine Lagarde a hónap elején utalt arra, hogy a régóta várt kamatcsökkentésre az intézmény június eleji ülésén kerülhet sor.

Laza vagy szigorú monetáris politika?

A nemzeti bankok világszerte az irányadó kamatlábak emelésével igyekeznek úrrá lenne a dráguláson, de ezt számtalan közgazdász bírálja, mivel lassítja a gazdaságot. Az EKB mellett az amerikai Fed, a brit jegybank, a kínai központi bank és az orosz nemzeti bank is szigorú monetáris politikát folytat. Japán a negatív kamatlábával (mínusz 0,1 százalék) kilóg a nemzetközi trendekből, a szigetországban emelésre számítanak a közgazdászok.

Ugyanakkor az elemzők arra számítanak, hogy idén a jegybankok megkezdhetik a kamatvágást, amit a feltörekvő gazdaságok jegybankjai – a magyar, a cseh és a brazil központi bankok vezetésével – már megtettek. A régióban elsőként a cseh jegybank zárta le kamatemeléseit tavaly júniusban, ezzel másfél évig tartotta 7 százalékon az alapkamatot, majd decemberben és idén februárban kamatvágásra szánta el magát.

A lengyel központi bank 2022 szeptemberében emelte utoljára irányadó rátáját, amelyet idén szeptemberben 6, majd októberben 5,75 százalékra csökkentett. A jegybank decemberben a várakozásoknak megfelelően változatlanul tartotta a rátát. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) még 2022 szeptemberben jelentette be, hogy 13 százalékos alapkamat mellett lezártnak tekinti a kamatemelési ciklusát. Azóta több kamatvágást is végrehajtott, legutóbb február végén 9 százalékra mérsékelte a rátát az egy számjegyűre csökkenő infláció mellett, az elemzők szerint az alapkamat csökkentése idén tovább folytatódhat.

Az emelkedő kamatszint hazavágja a teljes európai ingatlanszektort

Az olcsó pénz korában csak úgy ömlött a pénz az európai ingatlanalapokba. A jegybanki kamatemelések hatására azonban egyre több helyen lehetett vonzóbb hozamokat találni, emiatt is nagy nyomás nehezedik az ingatlanpiacra és ezen belül az ingatlanalapokra. Németországban a legrosszabb a helyzet.