A gazdák hónapokon át Európa-szerte tiltakoztak az uniós környezetvédelmi intézkedések és jogszabályok, valamint a szabadkereskedelmi egyezmények ellen, egyben követelték a támogatások bővítését és az adminisztratív terhek csökkentését. A döntéshozók pedig meghátráltak: a farmerek figyelemre méltó engedményeket értek el a tagállamokban, és az európai parlamenti választások előtt átformálták az zöldpolitikáját.
A legutóbbi, 2019-es európai parlamenti választásokon a Zöldek jelentősen megerősödtek, és Greta Thunberg klímaaktivistát a Time magazin az év emberének választotta. Idén azonban a pártok visszakoztak, mivel attól tartanak, hogy a radikális jobboldal a gazdatüntetéseket a városi elit és a nehéz helyzetben lévő vidéki emberek közötti szakadék tünetének állítja be, és felhasználja a saját politikai céljára.
A mezőgazdasági termelők az EU munkavállalóinak 4,2 százalékát teszik ki és az unió bruttó hazai termékének 1,4 százalékát állítják elő. Ugyanakkor az élelmezésbiztonságban nélkülözhetetlen a szerepük, hiszen a kontinens lényegében önellátó, és még exportra is bőven jut. A közvélemény-kutatások szerint pedig az állampolgárok többsége egyértelműen a gazdák mellett áll.
A franciák 87 százaléka támogatta a farmerek ügyét, míg Lengyelországban tízből nagyjából nyolc állampolgár értett egyet a gazdák követeléseivel. Az elemzők a Reutersnek kijelentették: bár a mezőgazdasági termelők kis csoportot alkotnak, de a radikális jobboldali pártok azzal számolnak, hogy sokkal több szavazót tudnak megszólítani, ha támogatják az ügyüket, amivel egyben szemléltethetik a zöldpolitika kudarcát.
Visszavonuló
Az Európai Unió végül több területen is visszavonulót fújt: az Európai Bizottság (EB) márciusi javaslatai között szerepelt, hogy az uniós mezőgazdasági termelők a továbbiakban ne legyenek kötelesek szántóterületük bizonyos részét parlagon hagyni. Önkéntes alapon dönthessenek úgy, hogy szántóterületük egy részét parlagon hagyják, vagy ismét beültetik, és ezáltal további pénzügyi támogatásban részesülnek.
Az EB azt is felvetette, hogy a tagállamok mentesítsenek bizonyos növényeket, talajtípusokat és gazdálkodási rendszereket a talajművelésre vonatkozó követelmények betartása alól. Az uniós testület szerint a tíz hektárnál kisebb területen tevékenykedő mezőgazdasági üzemeket mentesítsék a feltételességi követelmények betartásával kapcsolatos ellenőrzések és szankciók alól.
Ugyan az EU egy évvel meghosszabbította az ukrán gabona vámmentes behozatalát, de védővámokat vet ki, ha az meghalad egy bizonyos szintet.
A francia gazdatüntetések az üzemanyag-támogatások elvétele miatt indultak, azonban a tiltakozások hatására a javaslatot a kormány gyorsan visszavonta. A demonstrációk tovább folytatódtak, ezért Párizs további engedményeket tett, például felfüggesztette a növényvédő szerek használatának a korlátozását, és a belső piac védelmében egy új vámprogram is napirendre kerülhet.
Ennek jegyében a szenátorok márciusban az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás ratifikálása ellen szavaztak. A zöldpártok és -szervezetek tiltakoznak és bírálják ugyan az uniót, de az Európai Bizottság szóvivője szerint a módosításokat jól megtervezték, a javaslatokról pedig a gazdákkal is konzultáltak. Mindenesetre a farmerek elérték a céljaik egy részét, a zöldek pedig hiába kapálóznak.
Naponta egymilliárd ember lakhatott volna jól a kidobott élelmiszerekbőlA világ minden éhezőjének napi egy étkezést biztosíthatnak a kukában landoló élelmiszerekből. A pazarlás 60 százalékáért, világszerte 631 millió tonnáért a háztartások felelősek. Becslések szerint mindez évi ezermilliárd dollárral ér fel. Csak az elpazarolt ételből a világ összes éhezőjét – becslések szerint 800 millió embert – el lehetne látni napi egy étkezéssel. |
