A világ legnagyobb bankjai is az atomenergia mellé álltak
A világ legnagyobb pénzintézetei, köztük a Bank of America, a Morgan Stanley, a Goldman Sachs, a Barclays, a BNP Paribas és a Citi, ígéretet tettek arra, hogy növelik a nukleáris energia támogatását egy New York-i rendezvényen. A bankok nem részletezték, hogy pontosan mit fognak tenni, de valószínűleg hiteleket nyújtanának az atomerőművek felépítéséhez.
A Financial Times (FT) emlékeztet: az új erőművek felhúzását hátráltatták a magas költségek, ráadásul a pénzintézetek vonakodtak hitelezni az atomipart. A kormányok és az iparág reményei szerint a bankok a jövőben nagyobb szerepet vállalnak a területen, ezzel hozzájárulnak az atomerőművek építéséhez, amiben az Egyesült Államok és Európa lemaradt.
Reneszánszát éli az atomenergia
A csernobili atomkatasztrófa és a fukusimai baleset sok évre befeketítette a nukleáris energiát, most azonban reneszánszát éli a technológia. Az energiaválság súlyos károkat okozott Európában, miközben az ellátásbiztonság kiemelt céllá vált világszerte, és a legtöbb ország igyekszik elérni a karbonsemlegességet, vagy legalábbis csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.
A zöldek a szél- és naperőművektől várták a megváltást, de csalódniuk kellett, mert a megújuló energia nem áll rendelkezésre olyan megbízhatóan, mint az atomrektorok által termelt villamosáram. Idén márciusban harminc ország, köztük az Európai Unió vezetői megegyeztek a nukleáris energia felélesztéséről és támogatásáról, leszögezve, hogy a technológiára ma nagyobb szükség van, mint valaha.
Jól jelzi ezt az is, hogy több ország is száznyolcvan fokos fordulatot vett ezen a téren:
- Dél-Korea elvetette az atomenergia fokozatos megszüntetésére irányuló terveit,
- Svédország megszüntette az új reaktorok építési korlátozását.
- Japán, az Egyesült Királyság és Franciaország is több reaktort épít,
- miközben Kanada moduláris atomreaktorok üzembe helyezését tervezi.
Magyarország sem marad ki a trendből, sőt messze meg is előzte azt: a Pakson épülő két új orosz tervezésű blokk a 2030-as évek elejétől kezdve 2400 megawattal növeli a hazai kibocsátásmentes energiatermelő kapacitásokat.
Kína és Oroszország előretört
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint amúgy a globális energiaigény 2050-re megduplázódik. A mesterséges intelligencia térhódításával csak az adatközpontokból származó kereslet a 2022-es 2,3-szeresére nőhet 2026-ra, így a nukleárisenergia-termelés nélkülözhetetlen lesz.
Problémát okozhat, hogy a világon működő nukleáris reaktorok több mint kétharmada legalább 30 éves.
Ez a gond kevésbé érinti Kínát: a távol-keleti ország Oroszország mellett a 2011-es japán fukusimai nukleáris katasztrófa után is gőzerővel folytatta az építkezéseket, ennek eredményeképpen a kínai atomerőművek többségét az elmúlt tíz évben helyeztek üzembe. Az ázsiai óriás 56. reaktora májusban lépett működésbe.
A működő létesítmények számát tekintve Kína Franciaországgal holtversenyben a második helyen áll az Egyesült Államok mögött. Oroszország 33 működő reaktorral – ebből kilencet az elmúlt évtizedben helyeztek üzembe – utolérte Japánt. A moszkvai vezetés további tíz reaktort épít országszerte, és több mint húszat jelenleg terveznek.
A kínai és az orosz előretörés miatt a globális nukleárisenergia-termelő kapacitás minden idők legmagasabb szintjére ért júniusban, világszerte 436 működő atomreaktort regisztráltak. Az összesített kapacitás 416 gigawattot ért el, felülmúlva a 2018-ban mért 414 gigawattos csúcsot.
Megmutatta a Roszatom, milyen lehetne Paks III.
Már készülnek olyan kis moduláris atomreaktorok az oroszországi Podolszkban, amilyet néhány év múlva akár Magyarország is választhat. A hazai energiaellátásnak ugyanis a két új paksi atomerőműblokkon felül szüksége lesz további jól szabályozható és folyamatosan termelő egységekre a gyorsan iparosodó régiók kiszolgálásához.
