Az év, amikor már vásárolhattak volna a közép-európaiak, de féltek

A boltba lépő fogyasztó – tudják ezt a kiskereskedelmi láncok – a jövőben olvas, mikor a pénztárcájáért nyúl, és ha a múltból találná olvasni a jövőt, idén biztosan nem kezdett féktelen költekezésbe. Jórészt ez is történt Európában a 2020-as évek példátlan sokkjai után. A 2024-es eladási adatokból úgy tűnik, a fogyasztói „lélek” Közép-Európa nagy gazdaságaiban gyorsabban épül fel a világjárvány, háború, energiaválság és az inflációs cunami négyes sokkjából, mint Nyugaton. Előretekinteni a múlt helyett, felhőtlenül, pulttól pultig cikázva, egyelőre nem tud, ha meg is jelent a horizonton az európai béke reménye. Jövőre eljön-e a jólét? A politikusok megint nagyon optimisták, a gazdasági elemzők óvatosabbak, és a legóvatosabb egyelőre a fogyasztó.

A kiskereskedelmi forgalmi adatokat elemezve arra juthatunk, hogy a magyar fogyasztó viszonylag jól jött ki az egymás után sorjázó geopolitikai csapásokból, amelyek nagyon nyitott gazdaságként bennünket másoknál is jobban szoktak érinteni.

Közép-Európa fogyasztása gyorsabban tér magához, mint a Nyugat

Mielőtt a magyar adatokat a régió többi nagy gazdaságához mérve elemeznénk, érdemes még nagyobb távlatból vetni rá egy pillantást. Egy-két fontos érdekesség, amelyek a táblázatból nem látszanak:

•  A hosszabb távú idősorokból is az rajzolódik ki, hogy a meghökkentő év végi megcsuklástól eltekintve a kiskereskedelmi forgalom felépülése Lengyelországban is jóval gyorsabb, mint az euróövezetben: korábban idén 5 százalék körüli volt náluk a fogyasztásbővülés.
•  Az átlag eltakarja, de Nyugat-Európa nagyon vegyes (törheti is a fejét emiatt az Európai Központi Bank), van, ahol tulajdonképpen még el se kezdődött a fogyasztás kilábalása. Belgium például októberben 2,5 százalék mínuszban volt. Feltűnő, hogy az északi országok szinte mind küszködnek, a 6,2 százalékos pluszban lévő Litvánia kivételével: a svédek, dánok épp csak kijöttek a visszaesésből, de a lettek megint enyhe mínuszba kerültek, az észteknél 1,6, a finneknél pedig 2,9 százalékos az éves csökkenés a fogyasztásban, a mi régiónkban pedig a 0,9 százalékos mínuszban maradt Szlovénia nem boldogul.

Kiskereskedelem: Németország visszafogja Európát, a fogyasztás terén is

Külön érdemes kiemelnünk a mindenki számára fontos németeket, akik exportban és importban is Magyarország messze legnagyobb partnerei, így a keresleti-kínálati viszonyaik közvetlenül befolyásolják a magyart is. 

A német kiskereskedelmi forgalom már tavaly tavasz óta gyógyulóban van, de rendkívül lassú a folyamat, októberben is csak 1 százalékos pluszban jártak az alacsony tavaly őszi szintekhez képest, és az euróövezetet is visszafogják. A háttérről: Scholz megbukott, sötét felhők alatt várja a német gazdaság a korai választásokat.

Közép-európai fogyasztás: bizakodó csehek, begyulladt lengyelek, román veszély

Közép-Európa, a fogyasztási adatokra tekintve, már kezdi azt tenni, amit mindig szokott, mióta megkezdődött a felzárkózás a gazdagabb Nyugathoz: gyorsabban növekszik. A tempóban azonban vannak különbségek, amit számos tényező indokol: 

• Más-más ütemben nőnek a bérek. Ebből a szempontból Magyarország, a hozzánk később, de hevesen érkező és később is lecsengő inflációs megahullámot leküzdve, jól teljesít. A kristálygömbbe tekintve jövőre – ha a vásárlók jobban felbátorodnak, mint az áremelők – további felfutásra számíthat a fogyasztásban, hiszen 2025 a béremelések éve lehet – és ha a világpolitika jól fordul, a békéé is.
• Általában emiatt valamelyest újra emelkedett a korábbi inflációs sokk és jegybanki kamatemelések által leszorított infláció. A régiónkban közös tényező az élelmiszerek drágulását fenntartó aszály, illetve még egy dolog, ami a kiskereskedelmi adatokból nem látszik: a kedvezőbb szelektől felbátorodva régiószerte az áruknál is nagyobb ütemben drágították a szolgáltatásokat az idén.
• Más a fogyasztók hangulata és félelmei. Ha inkább a jót látják meg a jövőben, mint a rosszat a múltban, hajlandóbbak a magasabb reáljövedelmükből költeni, mint félretenni. Ha megtakarítanak, ahelyett, hogy költenének, az rövid távon nem feltétlenül segíti a gazdaság és a fogyasztás újrafelpörgetését.

Érdemes az utóbbi tényezőre közelebbről rátekinteni, annyira különbözők a hangulati tényezők a régió nagy gazdaságaiban. 

• Miközben a magyarok ebben valahol az óvatos, de bizakodó középutat képviselik, 
• a lengyeleknél valami elromlott, az infláció a miénknél magasabb és felfelé tart, a lengyel háztartások tartanak 2025-től, és inkább megtakarítanak, mint költenek. Az elemzők viszont optimisták: több beruházás mellett náluk várják a legmagasabb, a Bloomberg konszenzusa szerint 3,5 százalékos gazdasági növekedést a régióban.
• A csehek bizakodók, a bérek emelkednek, az infláció is, de még mindig a legalacsonyabb a régióban, és a bizodalom a szakértők szerint megalapozott lehet (hacsak nem romlik el valami nagyon megint Európában, ami nem teljesen kizárható). 
• A román kiskereskedelmi forgalom 10,6 százalékos októberi bővülését csak a dúsgazdag Luxemburg ekőzte meg az Európai Unióban.

Románia külön fejezet: nem látták az árát, mikor megvették, de meg kell fizetni

A román háztartások egyenesen fejvesztve költöttek, és Románia ebből a szempontból nem azért külön fejezet a régióban, mert náluk nő legjobban a fogyasztás, hanem azért, mert alap nélkül, és fájdalmas kiigazításra lesz szükség, talán a hetekben felállt új kormány alatt.

A választási évben és előtte a politikusok rengeteget költöttek a választói jóakarat megvásárlására, de már sokkal hosszabb ideje került fenntarthatatlan pályára a román gazdaság, amelyet hatalmas költségvetési és külsőmérleg-deficit jellemez.

Már korábban sem volt egyensúlyban a román kivitel és behozatal, az utóbbi években azonban, miközben mindkettő megugrott, az import sokkal inkább. Ha az importot a jövő növekedését megteremtő tőkefelhalmozás hajtja, a felívelése nem feltétlenül pozitív jel, az esetükben azonban

Szokták erre mondani, hogy ezt a lyukat betömik a több millió Nyugatra távozott román állampolgár hazautalásai, de nem. Októberben 446 millió eurót utaltak haza (Magyarországon ez kb. egy negyedévnyi összeg), miközben a külkereskedelemi mérleg hiánya (ami a többi régiós országban többlet szokott lenni) abban a hónapban 3,72 milliárd euróra rúgott.

A napokban történt: a román kormány idén már harmadszorra emelte meg az összeget, amelyet kölcsönöznie kell idén a piacról, az eredeti 181 milliárdról most már 235 milliárd lejre, mivel az államháztartás hiánya eléri a belföldi össztermék 8,6 százalékát. Megtapasztalta ezt a szocialista kormányzás alatt Magyarország is: ha adósságból élünk, annak előbb-utóbb meg kell fizetni az árát.