Magyarország nem drágul úgy, mint Közép-Európa – ez történik a régióban

A 2024-es év vége felé közeledve már lehet vonni mérleget: az árakat tekintve viharon evickélt keresztül Európa az ukrajnai háborúval együtt beköszönt energiaválság óta, és bár az utóbbi hatásait még mindig nyögjük, a magyar infláció a hozzánk mérhető gazdaságok közt viszonylag alacsony szintre jutott. Az inflációt legyőzte a bérnövekedés – összegzett a novemberi inflációs adatok keddi közzétételét követően a parlament gazdasági bizottságában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A régió hasonló trendeket mutat, lerázták a háztartásokról ezt a hatalmas terhet, és optimistán néznek a jövőbe, a rossz irányba egyedül a politikai és gazdasági kockázatokkal terhelt Románia lóg ki.

Az inflációt természetesen nem egyformán érzékeli mindenki, például aki lisztet, tejet vagy tojást, vajat vásárol, nem tudja nem észrevenni a jelentős áremelkedést, és ezt tükrözik a KSH novemberi jelentésének részletei is. Az élelmiszerek drágulása téma maradt az egész közép-európai régióban, és a nyári aszály hatásai még a következő hónapokban is várhatóan érezhetők lesznek, miközben kisebb fejfájást okoznak – de aggodalomként nem tűntek el – az energiaárak, mint egy-két évvel ezelőtt.

Az élelmiszerek drágulása, ha fájó is, tulajdonképp már nem az infláció fő (csak az egyik) hajtóereje a régióban, habár a 4,9 százalékos éves magyar árnövekedés meghaladja az összesített fogyasztói árszint 3,7 százalékos emelkedését. 

A régióban tipikus, hogy a bérek vásárlóértéke emelkedett idén részben a drágulás ütemének alábbhagyása miatt, másrészt mert a fájó árhullám nyomán az alkalmazottak magasabb bért követelnek. Az utóbbi 

miközben Európa egészének az ipara a német gazdasággal az élen tovább szenved.

Ha a régióban körbetekintünk, a szolgáltatások az átlagos árszintnél jobban drágulnak. 

• Magyarországon éves szinten novemberben 7 százalékkal, 
• a cseheknél 5,2 százalékkal, 
• októberben a lengyeleknél 6,7 százalékkal,  
• a románoknál 7,7 százalékkal. 

Ha az áruk és szolgáltatások árának összesített drágulását tekintjük, Romániában és Lengyelországban a magyarnál gyorsabb, a cseheknél pedig – ahol „hagyományosan” mindig alacsonyabb az infláció normál menetben, mint a többieknél a régióban – lassabb.

Infláció: ez történt idén Közép-Európában, és ez várható

Mint grafikonunkon látható, Lengyelországban novemberben az előzetes adatok szerint már csökkent az éves infláció, de még mindig jelentősen a magyar felett marad, ahogy a román is, és mindkét országban az év végén gyorsabb drágulás várható az elemzők szerint. Csehországban alacsonyabb, de visszatekintve ez a „normális”, amit tükröz, hogy a cseh jegybank inflációs célsávjának a közepe, a 2 százalék is egy százalékponttal alacsonyabb, mint a magyaré.

A régió kisebb gazdaságait, ahol már euróval fizetnek, nem szerepeltettük, hiszen nem összehasonlíthatók, náluk az Európai Központi Bank menedzseli az inflációt, és az euróövezetben szintén „hagyományosan” (precízebben közgazdasági okokból) ugyancsak alacsonyabb szokott lenni az infláció, mint az unió felzárkózó, de saját devizájukat megőrző nagyobb gazdaságaiban.

Ami a közeljövőt illeti, a régió egészében további inflációs nyomások jelentkezhetnek, és ha így lesz, az azért sem jó, mert azt jelentené, hogy nem lábalnak ki a gazdaságok a kátyúból, netán a reményekre rácáfolva az ukrajnai háború sem ér véget, tartóssá válik a fogyasztói aggodalom és a geopolitikai feszültség, rossz esetben a veszélyes vízzé vált Európai Unió gazdasága összeomlik.

A forint árfolyama és az államkötvények jelzik: nincs inflációs aggodalom

A világpolitikai feszültség, a folytatódó háború és az európai gazdasági tehetetlenség hatásait a forint is megérezte, amikor a dollár Donald Trump elnökválasztási győzelmét követően gátlástalan nyomulásba kezdett világszerte. Az infláció emelkedését részben a forint gyengülésének tulajdonítja a Bloomberg jelentése (hiszen drágítja az importot). 

A novemberi számok mindenesetre láthatóan nem okoztak aggodalmat a forint piacán, a magyar deviza az euróval és a lengyel zlotyval szemben is mintegy kéthetes csúcspontra erősödött (410, illetve 96 közelébe). 

Az optimizmust az is fokozta, hogy a Fitch pénteken javította Magyarország hitelbesorolásának kilátását, illetve hétfőn váratlanul jó novemberi államháztartási számok jöttek ki. Mindez akár még a tervezettnél is határozottabb kormányzati gazdaságélénkítésre nyithat mozgásteret, ami akár inflációs hatású lehetne. Az ötéves magyar állampapírok kereskedési adatai azonban nem mutattak ilyen aggodalmat, sőt emelkedett az áruk, miközben a hozam jelentékenyen, 12-13 bázisponttal csökkent péntek és kedd között.

Ami a forint árfolyamát illeti, a Bloomberg elemzői konszenzusai szerint erről az oldalról 

bár a régió többi devizájához hasonlóan némi gyengülés várható jövőre: az első negyedév végére 414-re, a másodikban 417-re és az év végére 420-ra az euró ellenében.

-