Sorra váltják ki az uniós országok az orosz nukleáris üzemanyagot

Az elmúlt év első tíz hónapjában az uniós országok időarányosan majdnem ugyanannyi nukleáris üzemanyagot vásároltak Oroszországból a szovjet tervezésű VVER reaktorokhoz, mint 2022-ben – 3000-3600 tonnát –, ám előzőleg, 2023-ban még kétszer ekkora volt a mennyiség az Eurostat adatai szerint, amelyeket a Bellona Környezetvédelmi Átláthatósági Központ szakértői elemezték. A 2021-es szint megismétlése arra utal, hogy az európai atomerőművek üzemeltetői más szállítóktól vásároltak, a váltás pedig valószínűleg tovább csökkenti az Oroszországból származó üzemanyag vásárlását. A Bellona (a Világgazdasághoz eljuttatott közleményében szereplő) becslése szerint az uniós országok 2030-ra kevesebb mint évi 100 ezer tonna nukleáris üzemanyagot szereznek be Oroszországból, ami bő 60 százalékos csökkenés a 2022-es szinthez képest.

Pont az az uniós vevője maradt meg a nukleáris termékeket előállító orosz TVEL-nek, amely majd Paksnak is szállít

Jelentősen estek az uniós országok dúsítotturán- (LEU) beszerzései is. Az elmúlt év első 10 hónapjában csak franciaországi vállalatok importáltak ilyen terméket Oroszországból. Az eladó körülbelül 30 tonnát közvetlenül Franciaországba szállított, és mintegy 70 tonnát a francia Advanced Nuclear Fuels (ANF) vállalat tulajdonában lévő, németországi üzem, amely Lingenben működik. Lingen Magyarország szempontjából is érdekes: a Világgazdaság október végi cikke szerint a Paksi Atomerőmű a franciaországi Framatome vállalattól vásárol majd nukleáris üzemanyagot, amely orosz partnerrel együttműködésben jó eséllyel a Framatome lingeni gyárában készül. (Esélyes a gyártásra a francia társaság franciaországi egysége is.) A szándéknyilatkozat szerint a szállítás 2027-ben indulna. 

A tavalyi első 10 hónapra kimutatott, összesen 100 tonna LEU-vásárlás több mint a kétszerese volt a 2023-as mintegy 250 tonnának, de lényegesen alacsonyabb a 2022-es és 2021-es 430 és 480 tonnás mennyiségnek. Eközben Oroszország dúsítotturán-világpiaci részesedése a 2022 előtti esetenként 50 százalékról 2024-ben 15 százalékra esett.

„A Roszatom versenytársai, mint például az Urenco és az Orano, teljesen átveszik az európai dúsítási piacot, amely továbbra is az egyik legnagyobb a világon, és új kapacitásbővítésekbe fektetnek be” – idézi a közlemény Dmitrij Gorcsakovot, a Bellona nukleáris tanácsadóját.

A 2024-es adatok még nem teljesek, mivel az Eurostat nem publikált novemberi és decemberi adatokat, amelyek növelhetik Oroszország teljes éves importadatait. Nem valószínű azonban, hogy ez a két hónap jelentősen megváltoztatná azt az általános következtetést, hogy Európa fokozatosan csökkenti az orosz dúsított urántól való függését.

Sorra születnek a szerződések az alternatív gyártókkal

Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, az uniós országok felgyorsították az alternatív beszállítókra való átállást a nukleárisüzemanyag-szektorban. Szerződéseikben az orosz gyártót alternatív beszállítókra cserélték, sőt, például Bulgáriában és Finnországban megkezdték az alternatív üzemanyag betöltését. Ennek alapján – jelenti ki a Bellona – nem várható, hogy újra csúcsra nő az oroszországi nukleáris üzemanyag eladása.

Mivel az Urenco és az Orano növelni kívánja az egyesült államokbeli és az uniós kapacitásait, sőt, a tervet részben már meg is valósították, a nyugati országok a következő öt évben legalább háromszorosára, 10 százalék alá csökkenthetik az orosz eladóktól való függésüket.

Mindazonáltal honlapja szerint az orosz állami Roszatom

• a világ első számú urándúsítója,
• a világ második legnagyobb uránkészleteivel rendelkezik,
• és a harmadik legnagyobb az uránbányászat és a nukleáris üzemanyag gyártása terén.
  Leányvállalata, a TVEL az üzemanyagtermékek számos fajtáját gyártja és fejleszti, igazodva a megbízók új elvárásaihoz és az új típusú rektorok üzemanyagigényéhez. Ezek közül is kiemelendő az a munkája, amely a nukleáris üzemanyagciklus zárását, ennek részeként a kiégett fűtőelemek újrahasznosítását célozza.

A Bellona „nemkívánatos” szervezet

A vilniusi székhelyű Bellona független, a nonprofit megoldásokra orientált környezetvédelmi civil szervezetként működik. Csapata figyelemmel kíséri és elemzi Oroszország határokon belüli és határokon átnyúló környezeti hatásait, különös tekintettel a nukleáris és sugárbiztonságra és -védelemre, a klímaváltozásra és az orosz sarkvidék ipari szennyezésére. A Bellonát 2023. április 18-án az orosz főügyészség nemkívánatos szervezetnek nyilvánította.