Az elmúlt év első tíz hónapjában az uniós országok időarányosan majdnem ugyanannyi nukleáris üzemanyagot vásároltak Oroszországból a szovjet tervezésű VVER reaktorokhoz, mint 2022-ben – 3000-3600 tonnát –, ám előzőleg, 2023-ban még kétszer ekkora volt a mennyiség az Eurostat adatai szerint, amelyeket a Bellona Környezetvédelmi Átláthatósági Központ szakértői elemezték. A 2021-es szint megismétlése arra utal, hogy az európai atomerőművek üzemeltetői más szállítóktól vásároltak, a váltás pedig valószínűleg tovább csökkenti az Oroszországból származó üzemanyag vásárlását. A Bellona (a Világgazdasághoz eljuttatott közleményében szereplő) becslése szerint az uniós országok 2030-ra kevesebb mint évi 100 ezer tonna nukleáris üzemanyagot szereznek be Oroszországból, ami bő 60 százalékos csökkenés a 2022-es szinthez képest.
Jelentősen estek az uniós országok dúsítotturán- (LEU) beszerzései is. Az elmúlt év első 10 hónapjában csak franciaországi vállalatok importáltak ilyen terméket Oroszországból. Az eladó körülbelül 30 tonnát közvetlenül Franciaországba szállított, és mintegy 70 tonnát a francia Advanced Nuclear Fuels (ANF) vállalat tulajdonában lévő, németországi üzem, amely Lingenben működik. Lingen Magyarország szempontjából is érdekes: a Világgazdaság október végi cikke szerint a Paksi Atomerőmű a franciaországi Framatome vállalattól vásárol majd nukleáris üzemanyagot, amely orosz partnerrel együttműködésben jó eséllyel a Framatome lingeni gyárában készül. (Esélyes a gyártásra a francia társaság franciaországi egysége is.) A szándéknyilatkozat szerint a szállítás 2027-ben indulna.
A tavalyi első 10 hónapra kimutatott, összesen 100 tonna LEU-vásárlás több mint a kétszerese volt a 2023-as mintegy 250 tonnának, de lényegesen alacsonyabb a 2022-es és 2021-es 430 és 480 tonnás mennyiségnek. Eközben Oroszország dúsítotturán-világpiaci részesedése a 2022 előtti esetenként 50 százalékról 2024-ben 15 százalékra esett.
„A Roszatom versenytársai, mint például az Urenco és az Orano, teljesen átveszik az európai dúsítási piacot, amely továbbra is az egyik legnagyobb a világon, és új kapacitásbővítésekbe fektetnek be” – idézi a közlemény Dmitrij Gorcsakovot, a Bellona nukleáris tanácsadóját.
A 2024-es adatok még nem teljesek, mivel az Eurostat nem publikált novemberi és decemberi adatokat, amelyek növelhetik Oroszország teljes éves importadatait. Nem valószínű azonban, hogy ez a két hónap jelentősen megváltoztatná azt az általános következtetést, hogy Európa fokozatosan csökkenti az orosz dúsított urántól való függését.
Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, az uniós országok felgyorsították az alternatív beszállítókra való átállást a nukleárisüzemanyag-szektorban. Szerződéseikben az orosz gyártót alternatív beszállítókra cserélték, sőt, például Bulgáriában és Finnországban megkezdték az alternatív üzemanyag betöltését. Ennek alapján – jelenti ki a Bellona – nem várható, hogy újra csúcsra nő az oroszországi nukleáris üzemanyag eladása.
Mivel az Urenco és az Orano növelni kívánja az egyesült államokbeli és az uniós kapacitásait, sőt, a tervet részben már meg is valósították, a nyugati országok a következő öt évben legalább háromszorosára, 10 százalék alá csökkenthetik az orosz eladóktól való függésüket.
Mindazonáltal honlapja szerint az orosz állami Roszatom
A vilniusi székhelyű Bellona független, a nonprofit megoldásokra orientált környezetvédelmi civil szervezetként működik. Csapata figyelemmel kíséri és elemzi Oroszország határokon belüli és határokon átnyúló környezeti hatásait, különös tekintettel a nukleáris és sugárbiztonságra és -védelemre, a klímaváltozásra és az orosz sarkvidék ipari szennyezésére. A Bellonát 2023. április 18-án az orosz főügyészség nemkívánatos szervezetnek nyilvánította.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.