Miért nem fél Trump importvámjaitól az S&P 500?

Furcsa jelenség játszódhat le az amerikai tőzsdéken: a piac egyik legfontosabb iránytűje, az S&P 500 index várhatóan teljesen figyelmen kívül hagyja a Trump elnök által bevezetendő importvámcunamit. A piacon sokan tartanak attól, hogy a dráguló import megnöveli az amerikai vállalatok költségeit és ezen keresztül rontja eredményüket. 

Bár sokak számára az S&P 500 egyet jelent az amerikai tőzsdével, valójában soha nem volt igazán reprezentatív a teljes piacra nézve. Az index kizárja a nagyjából 4 ezer amerikai részvény többségét, és a vállalatokat piaci értékük alapján súlyozza – a nagyobb cégek nagyobb súlyt kapnak benne, mint a kisebbek. Körülbelül száz vállalat adja az index kapitalizációjának 75 százalékát.  

Amikor véd a piaci koncentráció 

Az S&P 500 hatóköre az utóbbi években még korlátozottabbá vált. A technológiai óriások maroknyi csoportja már közel az index egyharmadát teszi ki, miközben a piaci koncentráció más iparágakban is növekszik. 

A Procter & Gamble például az elmúlt 12 hónapban a háztartási és személyes termékek iparágában a tőzsdén jegyzett cégek által generált bevételek 40 százalékát szerezte meg – ez négyszerese a második legnagyobb versenytársának. A P&G dominanciája nagyobb mozgásteret biztosít számára, hogy a vámok költségeit áthárítsa a fogyasztókra. Ráadásul a P&G súlya az S&P 500-ban majdnem kétszerese az egész iparág többi szereplőjének összesen, az index szinte figyelmen kívül hagyja, hogyan teljesít a teljes szektor. A P&G csak egy példa, hosszan lehetne sorolni az index kosarában nagy súllyal szereplő óriásvállalatokat: 

• az Amazon a nem alapvető fogyasztási cikkek forgalmazása és kiskereskedelme ágazat bevételeinek 38 százalékát szerezte meg tavaly,
• a Microsoft a szoftver- és szolgáltatási szektor 32 százalékát uralta,
• a Berkshire Hathaway a pénzügyi szolgáltatások piacának 28 százalékát szerezte meg,
• JPMorgan Chase & Co. a banki szektor 24 százalékát ellenőrzi.

Ez a koncentráció azt jelenti, hogy az S&P 500 nem tükrözi az amerikai vállalatok széles körének gazdasági helyzetét, hanem elsősorban a legnagyobb szereplők teljesítményét mutatja.

Ezeknek az óriáscégeknek az árképzési ereje kiemelkedő profitmarzsukban is megmutatkozik. A Microsoft tavaly 45 százalékos működési árrést ért el. (Operating margin, ez a mutató az árbevétel és az üzemi eredmény arányát mutatja meg, gyakorlatilag azt, hogy egy vállalat mennyire hatékonyan tudja kontrollálni a működési költségeit a bevételeihez képest.) A JPMorgan és a Berkshire Hathaway működési árrése 42, illetve 30 százalék volt. Ezek jóval meghaladják az S&P 500 vállalatok 17 százalékos medián működési árrését, valamint az iparági átlagokat is. Az ilyen magas árréssel rendelkező cégek könnyebben elnyelik a vámok költségeit, ám valószínűbb, hogy inkább a fogyasztókra hárítják azokat. 

Trump vámjai nem érintik a tech szektort 

Ráadásul az S&P 500 legnagyobb 100 vállalata olyan iparágakban működik, amelyeket várhatóan nem érintenek a vámok. Kétharmaduk a technológiai, pénzügyi vagy egészségügyi szektorban tevékenykedik, ez a csoport az index súlyának több mint felét adja. Ezek a vállalatok legfeljebb érintőlegesen kapcsolódnak az energia, autóipar, gépipar és elektronika importjához Kanadából és Mexikóból. Kína nagy talány,  egyelőre csak 10 százalékos vám sújtja, viszont a kínai megtorló intézkedések eszkalálódása növelheti a kockázatokat. 

A maradék 100 vállalat közül azok, amelyeket a vámok leginkább érinthetnek, csak kis súlyt képviselnek az indexben. Az energia-, alapanyag- és közműszektor mindössze 2,4 százalékot tesz ki, mindössze öt vállalat révén. Emellett néhány ipari és fogyasztói szektorhoz tartozó nagyvállalat – például a Caterpillar, a Deere, a Walmart, és a Costco Wholesale lehet érintett, de ezeknek az indexre gyakorolt hatásuk minimális.  

Az ipari és fogyasztói szektor szélesebb körű hatásai nehezebben megjósolhatók. Különösen a nagy kiskereskedelmi láncok esetében kérdés, hogy a vámok mennyire érintik legjövedelmezőbb termékeiket. Ennek ellenére az S&P 500-at valószínűleg csak mérsékelten érinti a vámhatás, mivel ez a két iparág mindössze 26 céget foglal magában, amelyek együttesen az index csak 16 százalékát adják.  

A kicsiknek lesz rossz 

Az index összetétele miatt nagy eséllyel ellenáll a vámoknak, amennyiben azok a jelenlegi formájukban maradnak. Ugyanez igaz lehet az Európai Unióval szembeni esetleges vámokra is, hiszen az Egyesült Államok innen leginkább élelmiszereket, autókat és gyógyszereket importál. 

A vámok valódi hatása a kisebb vállalatokat érintheti leginkább, amelyek nem rendelkeznek olyan piaci erővel, mint például a P&G vagy a Berkshire Hathaway. Különösen azok a cégek szenvedhetnek, amelyek fogyasztói bázisa kevésbé képes lenyelni az áremelkedéseket. Ne lepődjünk meg tehát, ha a vámháború fokozódása esetén, a tőzsde, legalábbis az S&P 500 nem inog meg. Ez nem azt jelenti, hogy a vámoknak nincs hatásuk – hanem azt, hogy a befektetők rossz helyen keresik a jeleket.