BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kína nem adja fel könnyen a Panama-csatornát, a hongkongi mágnás egyelőre nem adja el a kikötőket

A világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalának kikötőit egy amerikai konzorcium vásárolná meg hongkongi tulajdonosától. A Panama-csatorna a geopolitikai játszmák kereszttüzébe került; Trumpnak stratégiai kérdés a megszerzése, Peking viszont mindent megtesz, hogy ezt megakadályozza.

A milliárdos Li Ka-sing, Hongkong legismertebb mágnása, a hírek szerint nem írja alá a jövő hétre várt, erősen vitatott megállapodást, amelyben a Panama-csatorna kikötőit egy, a BlackRock amerikai befektetési alapkezelőt is magában foglaló konzorciumnak adná el 22,8 milliárd dollárért – értesült a Bloomberg.

Panama-csatorna
Kína nem adja fel könnyen a Panama-csatorna feletti befolyását / Fotó: AFP

Bár Li zászlóshajó vállalata, a CK Hutchison Holdings nem írja alá az eredetileg április 2-ra tervezett szerződést, ez nem jelenti azt, hogy az eladás meghiúsult volna – írta a South China Morning Post egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva. A tranzakció összetettsége miatt még fontos részleteket kell tisztázni – tette hozzá a lap. A helyi médiában is megjelentek hírek arról, hogy a megállapodás aláírása csúszik. 

Geopolitikai kereszttűzbe került a Panama-csatorna

A Balboa és Cristobal kikötők – amelyek a 82 kilométer hosszú Panama-csatorna két oldalán helyezkednek el, összekötve az Atlanti- és a Csendes-óceánt – kulcsszerepet játszanak az ügyletben, amely a CK Hutchison 43 létesítményét érinti. 

Ha a tranzakció megvalósul, a hongkongi konglomerátum több mint 19 milliárd dollár készpénzhez jutna.

A halasztás a legújabb fordulatnak számít a 96 éves üzleti mogul egyik legbonyolultabb geopolitikai ügylete kapcsán, tekintve, hogy a Panama-csatorna két fő használója az Egyesült Államok és Kína. Peking aggódott amiatt, hogy a kikötők eladása veszélyeztetheti az ország hajózási és kereskedelmi érdekeit, miközben Donald Trump elnök arra törekszik, hogy az Egyesült Államok ellenőrzése alá vonja a kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalat. 

Peking nyomást gyakorol, miközben elítéli a nyomásgyakorlást

A tervezett eladás rávilágított a kínai nagyvállalatok politikai kockázataira, miközben a világ két legnagyobb gazdasága között fokozódnak a kereskedelmi feszültségek. Ez annak ellenére történt, hogy a CK Hutchison csak korlátozott mértékben van kitéve e két országnak: a konglomerátum a Kajmán-szigeteken van bejegyezve, és 

  • bevételeinek csupán 12 százaléka származik Kínából, 
  • a többit főként Európa, Kanada és Ausztrália adja.

A halasztás azt követően következett be, hogy

Kína utasította a fennhatósága alá tartozó nagy állami vállalatokat, hogy függesszék fel az új együttműködéseket a Li Ka-singhez és családjához köthető cégekkel, továbbá a hatóságok vizsgálni kezdték az ügyletet biztonsági vagy versenyjogi szabálytalanságok miatt.

Bár a CK Hutchison hongkongi és kínai szárazföldi kikötőit kihagyta az eladásból, egy, a pekingi hivatalos irányvonalat támogató kínai lap az amerikai nyomás előtti „gerinctelen behódolásnak” nevezte az ügyletet. A Ta Kung Pao című lap szinte mindennap kritizálja a kikötők eladását, a kínai külügyminisztérium egyik szóvivője pedig a minap hangsúlyozta, hogy Peking ellenzi az erőszakos gazdasági nyomásgyakorlást.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.