Német konzervatív politikus: a szankciók az EU-t jobban büntetik, mint Oroszországot
Németországnak meg kellene fontolnia a Moszkvával szembeni szankciók enyhítését – mondta Friedrich Merz jobboldali, kereszténydemokrata pártjának egy magas rangú tagja, érvelve amellett, hogy a büntetőintézkedések Európát sokkal jobban sújtják, mint Vlagyimir Putyint.
Michael Kretschmer, Németország egyik keleti tartománya, Szászország CDU-s kormányzója immár a sokadik magasrangú német politikus, aki felveti az orosz kapcsolatok újraindításának szükségességét. Kretschmer kijelentette, hogy Németország és Európa vezetőinek azon kitartása, hogy fenntartsák a Moszkvával szembeni büntetőintézkedéseket, „teljesen elavult, és egyáltalán nem illik ahhoz, amit az amerikaiak most csinálnak”.
A német DPA hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta:
amikor rájössz, hogy inkább magadat gyengíted, mint az ellenfeledet, el kell gondolkodnod, vajon minden helyes-e, ami történik.
Szászországra a szélsőbaloldal és a radikális jobb megerősödése jellemző, így a konzervatív CDU számára létfontosságú a tartomány megtartása. Kretschmer szerint „folyamatos vita kellene arról, hogy mely szankciók árthatnak jobban nekünk, mint Oroszországnak, de ez nem történik meg.”
Kretschmer, aki már hosszú évek óta ellenzi a fegyverszállítmányokat Ukrajnába, az egyik legújabb politikai szereplő, aki Merz jobboldali CDU-jából, valamint a középen álló szociáldemokraták (SPD) köréből a közelmúltban nyilvánosan is felszólalt, hogy újraindítsák a gazdasági vagy energia kapcsolatokkal kapcsolatos párbeszédet Oroszországgal.
A Zöldek a szankciók fennmaradása mellett kardoskodnak
A német Zöldek, akik erősen ukránbarát álláspontot képviselnek, vasárnap felszólították Merzt, hogy keményebben lépjen fel a pártjában található „Putyin barátok” ellen. A párt parlamenti társelnöke, Britta Haßelmann elmondta, hogy megdöbbentek Kretschmer megjegyzésein, és felszólította a CDU vezetőjét, hogy vegye kézbe a dolgokat, és akadályozza meg azokat, akik Németország „moszkvai kapcsolatának” újjáélesztésére törekednek –
utalva ezzel a német üzleti, pénzügyi és politikai élet egyes részeinek hosszú távú kapcsolataira Oroszországgal, amely valaha az ország legfontosabb földgázszállítója volt.
Ez a kapcsolat volt jellemző a volt SPD-s kancellár, Gerhard Schröder személyére, aki Putyin közeli barátja volt, és a Rosznyeft orosz állami olajcég igazgatóságának elnöke volt egészen 2022 májusáig, amikor lemondott, miután Putyin teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. De a CDU egyes képviselői is régóta támogatták az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatokat, és szkeptikusak voltak a Kijev számára nyújtott katonai támogatással kapcsolatban.
Vezető német politikusok sora javítaná a viszonyt Moszkvával
Az utóbbi Németország két legnagyobb centrista pártjából számos politikus nyilvánosan is támogatta a Moszkvával való gazdasági kapcsolatok helyreállításának ötletét.
- Thomas Bareiß, a CDU parlamenti képviselője reagált a hírekre az Északi-Áramlat 2 gázvezeték esetleges újjáélesztéséről, és LinkedIn-en egy posztban dicsérte „milyen üzleti gondolkodásúak az amerikai barátaink” – írja a Financial Times. Bareiß szerint
amikor a béke helyreáll, és elhallgatnak a fegyverek Oroszország és Ukrajna között – remélhetőleg ez hamarosan meg fog történni –, a kapcsolatok normalizálódnak, a tilalmakat előbb-utóbb feloldják és az Egyesült Államok irányításával ismét elindulhat az orosz gáz Európa felé.
- Jan Heinisch, a CDU politikusa, aki Észak-Rajna-Vesztfália tartományból származik, és aki a koalíciós tárgyalások energiaügyekért felelős csapatában dolgozik, a Politico című brüsszeli lapnak nyilatkozva közölte: „ha egyszer igazságos és biztonságos békét találunk, akkor újra beszélhetünk orosz gáz vásárlásáról.”
- A SPD magas rangú tagjai is foglalkoztak ezzel az ötlettel, köztük Dietmar Woidke, Brandenburg keleti német tartomány miniszterelnöke. Álláspontja szerint a békemegállapodás után normalizálni kellene Németország kereskedelmi kapcsolatait Oroszországgal, beleértve az alapanyagokat is, és hozzátette: „valóban hiszem, hogy a gazdasági kapcsolatok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy javuljon a viszony Európa és Oroszország között.”
