késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Amerikai tőzsdékre vándorolnak az európai és az ázsiai cégek, az idén is rekordszámú bevezetés várható
Európai és ázsiai cégek áraszthatják el az idén az amerikai tőkepiacot új tőzsdei bevezetések cunamijával. A magasabb értékelések és a nagyobb likviditás egyre több céget ösztönöz arra, hogy elhagyja hazai piacát.
A svéd „vásárolj most, fizess később” óriás, a Klarna, az ipari berendezések bérbeadásával foglalkozó Ashtead és a kínai buboréktea-gyártó Sexy Tea is azon vállalatok közé tartozik, amelyek New York-i tőzsdei bevezetést készítenek elő. A Bloomberg becslései szerint
az Egyesült Államokon kívüli cégek együttesen mintegy 130 milliárd dollár értékben jelenhetnek meg az idén az amerikai piacon, ami még a tavalyi rekordot is meghaladná.
A folyamatban kulcsfontosságú, hogy a tengerentúli piacon magasabb értékelést lehet elérni – az európai és ázsiai részvények nagyjából 35 százalékos diszkonttal forognak amerikai társaikhoz képest.
Az alapanyagipar egyik óriáscége, a Glencore például a közelmúltban jelentette be, hogy szintén fontolgatja az amerikai tőzsdei bevezetést. Ha ez megvalósul, nagyjából további 50 milliárd dollárral növelné a külföldi cégek amerikai bevezetéseinek összértékét.
Az EY kutatása szerint tavaly
- az Egyesült Államokban 101 külföldi vállalat hajtott végre tőzsdei bevezetést (IPO),
- ami 51 százalékos emelkedés 2023-hoz képest.
- Ezek az ügyletek az USA teljes IPO-számának több mint felét tették ki – ami történelmi csúcs –, még ha a bevételeknek csupán nagyjából egyötödéhez járultak is hozzá.
Ez a szám nem tartalmazza azokat a tranzakciókat, ahol nem történt tőkebevonás, például a sportfogadási és szerencsejáték-bizniszben utazó Flutter Entertainment esetében, amely londoni elsődleges tőzsdei bejegyzését New Yorkba helyezte át.
Amerikában valósulnak meg az európai tőzsdei bevezetések
A tőkekiáramlás nagy része Európából indulhat. Az FTSE 100 indexben szereplő Ashtead például bejelentette, hogy elsődleges tőzsdei bejegyzését az Egyesült Államokba helyezi át, és ugyanígy tett 2023-ban az építőanyag-gyártó CRH is. Az öreg kontinens az elmúlt években már több nagy IPO-t is elveszített. A brit csipgyártó, az Arm Holdings 2023-ban az Egyesült Államokat választotta tőzsdei bevezetése helyszínéül, míg a Carlyle Group benyújtotta az amerikai IPO-ra vonatkozó kérelmét a holland vegyipari leánya, a Nouryon esetében.
A svájci építőipari megoldásokkal foglalkozó Holcim észak-amerikai üzletágát egy amerikai tőzsdei bevezetéssel választja le, emellett egy második bevezetést is tervez Svájcban.
Jan Jenisch, aki a leválasztott vállalat élére kerül, tavaly úgy nyilatkozott, hogy az amerikai üzletág értékét körülbelül 50 milliárd dollárra becsüli.
A legutóbbi lépések között a görög Titan Cement International februárban, New Yorkban jegyezte be amerikai leányvállalatát, a Titan Americát.
Európa ismét lemaradt
Európa ugyan próbálkozik, többek között a tőzsdei bevezetési szabályok módosításával és a régóta hangoztatott tőkepiaci unió előmozdításával próbálja meg hazai tőzsdéken tartani cégeit, az eddigi erőfeszítések azonban nem hozták meg a kívánt eredményt.
A probléma részben abból fakad, hogy az amerikai részvények magasabb értékelést kapnak, mivel a technológiaorientált amerikai indexek tavaly jelentősen túlszárnyalták az európai irányadó mutatók teljesítményét. Tanácsadók szerint a magántőke-tulajdonban lévő vállalatok számára különösen fontos szempont, hogy az amerikai befektetők nagyobb hajlandóságot mutatnak az adósság finanszírozására.
A magasabb értékelés és a piac likviditása kulcsfontosságú tényezők, de emellett a tőkeáttétel is számít. Az amerikai befektetők sokkal nyitottabbak arra, hogy egy vállalat magasabb adósságszinttel működjön
– mondta Clay Hale, a Wells Fargo részvénytőkepiaci üzletágának társigazgatója.
Kínai kihívások
Eközben a kínai vállalatok továbbra is érdeklődnek az amerikai tőzsdei bevezetések iránt, annak ellenére, hogy a Didi Global 2021-es sikertelen IPO-ja elbizonytalanította a piacot. Az EY adatai szerint tavaly 33 kínai cég lépett tőzsdére az Egyesült Államokban.
A kínai IPO-k 2024-ben mindössze 1,3 milliárd dollárt vontak be az amerikai piacról, ami csupán töredéke a 2020-as 13,2 milliárd dolláros összegnek.
A kínai cégek előtt álló akadályok egyre nagyobbak. Az önvezető autókat fejlesztő Pony AI és a WeRide New York-i tőzsdei bevezetése késedelmet szenvedett, mert az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) további kérdéseket tett fel számukra. Ebből arra lehet következtetni, hogy a vállalatok benyújtott dokumentumai alapján kockázati tényezőket látnak. Ezek közül is a legnagyobb az adatkezelési gyakorlat, ez volt például a Didi amerikai kudarcának legfőbb oka is.
Ráadásul a Biden-kormányzat utolsó napjaiban új korlátozások léptek életbe az amerikai magánszemélyek és vállalatok kínai technológiákba – köztük félvezetőkbe, kvantumszámítógépekbe és mesterséges intelligenciába – irányuló befektetéseire.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.