A héten értékelik a statisztikák, hogyan kezdte az európai gazdaság az ukrajnai béketárgyalások megkezdődése és a vámháború évét, és szerdán megerősítést nyert: az unió gerincét alkotó euróövezet kettészakadt. A Destatis jelentése szerint a német bruttó össztermék továbbra is csökken, majd kiderült az is: az euróövezet egészében ugyanakkor a német visszahúzóerő ellenére növekszik a gazdaság. Nem úgy, mint az amerikai vagy a kínai, de folyik a kilábalás a 2023-as energiaválság okozta satufékezés után – a vámháború hatásai azonban még csak ezután jönnek, miközben Ukrajnában még nem köszöntött be a béke.
Magyar szempontból ez a vegyes kép keserédesnek sem mondható, mivel a magyar gazdaság más közép-európai régiós országokhoz hasonlóan a „német vonalhoz” sorolható: az európai integráció itt gazdasági értelemben elsősorban német integrációt jelentett – amikor a német gazdaság húzta Európát, a régiót különösen húzta, most azonban fordítva van.
Németország, hagyományosan Európa iparháza, versenyképességi problémákkal küzd, infrastruktúráját hagyta leromlani, az energiát politikai-ideológiai alapon megdrágította magának, és most egyszerre szembesül a kínaiak szorongató versenyével és az amerikai vámintézkedésekkel. A problémáktól hatalmas költségvetés-lazítással szabadulna, de évekbe telik, amíg ennek hatása megmutatkozik, ha jól csinálják.
Ami szerdán kiderült:
Az amerikai adatok később érkeznek, mindenesetre náluk az előző negyedévben 2,4 százalék volt a növekedés. Kínában 5,4 százalékkal nőtt a gazdaság 2025 első negyedévében.
A legnagyobb euróövezeti gazdaságok ilyen éves növekedési rátákkal vertek rá a németekre:
Mivel az utóbbiakkal kevésbé szoros az erősen exportorientált magyar gazdaság összefonódottsága, számunkra a német teljesítmény a releváns. Nem véletlen, hogy a napokban megjelent szezonálisan kiigazított éves GDP-adatok a németeken kívül csak Magyarország, illetve Ausztria esetében csúsztak a mínuszba.
Elmaradt a várt erőteljes évkezdet a magyar gazdaságban, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025 első negyedévében a nyers adatok szerint stagnált, a kiigazított adatok szerint pedig 0,4 százalékkal csökkent a GDP. A tavalyi negyedik negyedévhez képest a kibocsátás 0,2 százalékkal mérséklődött. A mai GDP-adat után csökkent annak az esélye, hogy idén 2 százalék felett lesz a hazai növekedés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.