A Mexikó és az Egyesült Államok közötti vízmegosztási egyezmény 81 éve működik – vagy legalábbis működött. Most azonban a víz kérdése kereskedelmi zsarolási eszközzé válhat Donald Trump kezében, miközben Mexikó történelmi aszállyal, belpolitikai viharral és egy szorító határidővel küzd. Az USA szerint Mexikó megszegi a szerződést, Mexikó szerint viszont nincs miből adni – írta a Reuters.
A víz lett az új tűzfészek Mexikó és az Egyesült Államok közötti diplomáciai játszmában, miközben az 1944-es vízmegosztási szerződés teljesítése körül egyre nő a feszültség. Mexikó jelentős elmaradásban van az amerikaiak felé vállalt kötelezettségével: a jelenlegi ötéves ciklus októberben jár le, de az előírt, több mint kétmilliárd köbméternek még csak kevesebb mint 30 százalékát szállította le az ország.
Ez a hiány annyi vizet jelent, amennyivel egy közepes méretű várost évtizedekig el lehetne látni.
A mexikói kormány klímaváltozás okozta történelmi aszállyal indokolja a teljesítetlenséget; egyébként az egyezmény is engedékeny ilyen esetekben.
Csakhogy ez az érvelés süket fülekre talál Texas republikánus képviselőinél, akik szerint Mexikó évek óta rendszerszinten megszegi a szerződést, és ezzel veszélyezteti az amerikai gazdák megélhetését.
A vita most kereskedelmi szintre emelkedhet: mexikói tisztviselők attól tartanak, hogy Donald Trump a vízválságot beemeli a jelenlegi tárgyalásokba, és akár a USMCA szabadkereskedelmi egyezményt is veszélybe sodorhatja.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök már tárgyal a Trump-féle vámintézkedésekről, de a háttérben a víz is egyre forróbb témává válik.
A megoldási kísérletek belpolitikai feszültséget is generálnak. A mexikói kormány olyan államoktól – köztük Chihuahua, Nuevo León és Tamaulipas – vonna el vizet, amelyek mezőgazdasági súlya és aszályhelyzete miatt erősen ellenállnak. Chihuahua már jogi lépéseket fontolgat a tavaly módosított egyezmény ellen, amely lehetővé teszi a szövetségi kormánynak, hogy bizonyos esetekben a tagállamok beleegyezése nélkül is elvonjon vizet.
Nem ez lenne az első alkalom, hogy a víz miatt valódi konfliktus robban ki: 2020-ban a Nemzeti Gárda és tiltakozó farmerek összecsapása a Boquilla-gátnál halálos áldozatot követelt.
Az 1944-es egyezmény egyensúlyra törekszik: az Egyesült Államok évente ugyanakkora mennyiségű vizet kell szállítania Mexikónak a Colorado folyóból – ezt többnyire teljesíti is. Csakhogy míg az amerikai oldal a saját aszálya ellenére is próbál teljesíteni, Mexikó rendre lemarad.
Egyes amerikai politikusok szerint Mexikó vízpazarló mezőgazdasági gyakorlatai – különösen az állattenyésztés és a pekándió-termesztés – tovább súlyosbítják a helyzetet.
Trump korábban is használt vámfenyegetést olyan ügyekben, amelyek elsőre nem tartoznak a kereskedelemhez – ilyen volt a migráció és a kábítószer-csempészet. Most a víz lehet a következő eszköz a nyomásgyakorlásra. Ted Cruz texasi szenátor szerint Mexikó nem teheti meg többé, hogy figyelmen kívül hagyja a szerződést: „Trump elnökkel hivatalban, megkapjuk a vizünket.”
Egy biztos: Mexikó most nemcsak a vízzel, hanem az idővel is versenyt fut.
Vámháború: az egész világ megdöbbent, Mexikó mégis örül
Mexikó vezetése szerint az USMCA-szerződés túlélte az új kereskedelmi rendszert, mivel Mexikó mentesül az amerikai viszonossági vámok alól. A latin-amerikai ország célja, hogy az elkövetkezendő 40 napban elérje a lehető legjobb kereskedelmi feltételeket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.