A Mexikó és az Egyesült Államok közötti vízmegosztási egyezmény 81 éve működik – vagy legalábbis működött. Most azonban a víz kérdése kereskedelmi zsarolási eszközzé válhat Donald Trump kezében, miközben Mexikó történelmi aszállyal, belpolitikai viharral és egy szorító határidővel küzd. Az USA szerint Mexikó megszegi a szerződést, Mexikó szerint viszont nincs miből adni – írta a Reuters.

A víz lett az új tűzfészek Mexikó és az Egyesült Államok közötti diplomáciai játszmában, miközben az 1944-es vízmegosztási szerződés teljesítése körül egyre nő a feszültség. Mexikó jelentős elmaradásban van az amerikaiak felé vállalt kötelezettségével: a jelenlegi ötéves ciklus októberben jár le, de az előírt, több mint kétmilliárd köbméternek még csak kevesebb mint 30 százalékát szállította le az ország.

Ez a hiány annyi vizet jelent, amennyivel egy közepes méretű várost évtizedekig el lehetne látni.

A mexikói kormány klímaváltozás okozta történelmi aszállyal indokolja a teljesítetlenséget; egyébként az egyezmény is engedékeny ilyen esetekben.

Csakhogy ez az érvelés süket fülekre talál Texas republikánus képviselőinél, akik szerint Mexikó évek óta rendszerszinten megszegi a szerződést, és ezzel veszélyezteti az amerikai gazdák megélhetését.

A vita most kereskedelmi szintre emelkedhet: mexikói tisztviselők attól tartanak, hogy Donald Trump a vízválságot beemeli a jelenlegi tárgyalásokba, és akár a USMCA szabadkereskedelmi egyezményt is veszélybe sodorhatja.

Claudia Sheinbaum mexikói elnök már tárgyal a Trump-féle vámintézkedésekről, de a háttérben a víz is egyre forróbb témává válik.

Fájhat a mexikói gazdák feje

A megoldási kísérletek belpolitikai feszültséget is generálnak. A mexikói kormány olyan államoktól – köztük Chihuahua, Nuevo León és Tamaulipas – vonna el vizet, amelyek mezőgazdasági súlya és aszályhelyzete miatt erősen ellenállnak. Chihuahua már jogi lépéseket fontolgat a tavaly módosított egyezmény ellen, amely lehetővé teszi a szövetségi kormánynak, hogy bizonyos esetekben a tagállamok beleegyezése nélkül is elvonjon vizet.

Nem ez lenne az első alkalom, hogy a víz miatt valódi konfliktus robban ki: 2020-ban a Nemzeti Gárda és tiltakozó farmerek összecsapása a Boquilla-gátnál halálos áldozatot követelt.

Az 1944-es egyezmény egyensúlyra törekszik: az Egyesült Államok évente ugyanakkora mennyiségű vizet kell szállítania Mexikónak a Colorado folyóból – ezt többnyire teljesíti is. Csakhogy míg az amerikai oldal a saját aszálya ellenére is próbál teljesíteni, Mexikó rendre lemarad.

Egyes amerikai politikusok szerint Mexikó vízpazarló mezőgazdasági gyakorlatai – különösen az állattenyésztés és a pekándió-termesztés – tovább súlyosbítják a helyzetet.

Trump korábban is használt vámfenyegetést olyan ügyekben, amelyek elsőre nem tartoznak a kereskedelemhez – ilyen volt a migráció és a kábítószer-csempészet. Most a víz lehet a következő eszköz a nyomásgyakorlásra. Ted Cruz texasi szenátor szerint Mexikó nem teheti meg többé, hogy figyelmen kívül hagyja a szerződést: „Trump elnökkel hivatalban, megkapjuk a vizünket.”

Egy biztos: Mexikó most nemcsak a vízzel, hanem az idővel is versenyt fut.

Vámháború: az egész világ megdöbbent, Mexikó mégis örül

Mexikó vezetése szerint az USMCA-szerződés túlélte az új kereskedelmi rendszert, mivel Mexikó mentesül az amerikai viszonossági vámok alól. A latin-amerikai ország célja, hogy az elkövetkezendő 40 napban elérje a lehető legjobb kereskedelmi feltételeket.

Elzárták a csapot: újabb front nyílik a mexikói–amerikai kereskedelmi vitában – régi tartozást fizettetne ki Trump