Home office: a Z generáció boldogan visszatér az irodába – és erre jó oka van
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Z generáció ambiciózus képviselői az elsők között kezdték el követni a „vissza az irodába” trendet, mert alig várják, hogy előrébb lépjenek a ranglétrán, tanuljanak az idősebb kollégáktól, és eloszlassák nemzedékükkel kapcsolatos sztereotípiákat.
Az 1997 és 2012 között született Z generáció tagjai közül sokan a koronavírus-járvány közepette kezdtek el dolgozni, és ahogy új normává vált a táv- és a hibrid munka, gyakran kritizálták őket amiatt, hogy lusták, és kibújnak a személyes munkavégzés alól.
Nemrég például Jamie Dimon, a JPMorgan Chase elnök-vezérigazgatója panaszkodott, hogy bár ő maga a pandémia óta heti hét napot dolgozik, „a zoomerek”, vagyis a Z generáció tagjai nem jelennek meg az irodában. A 78 éves brit üzletember, Lord Alan Sugar szintén azzal vádolta a fiatalokat, hogy „csak otthon akarnak ülni”.
A Z generáció többet van az irodában, mint az idősebbek
A valóság ezzel szemben az, hogy a 24 évesnél fiatalabb munkavállalók átlagosan heti három napot töltenek az irodában, többet, mint a más korosztályokhoz tartozók – derült ki a JLL ingatlanközvetítő globális felméréséből, amelyben 12 ezer embert kérdeztek meg.
Hasonló eredményt hozott a Freeman rendezvényszervező mintegy kétezer amerikai felnőttet felölelő kutatása is:
a Z generáció több személyes interakcióra vágyik,
91 százalékuk egyensúlyt szeretne teremteni a virtuális és személyes lehetőségek között, hogy kapcsolatot teremtsen a kollégákkal és elősegítse szakmai fejlődését.
Bár élvezik a távmunka és a rugalmasság előnyeit, a fiatal munkavállalók úgy tekintenek az irodára, mint „karrierjük kiindulópontjára” – nyilatkozta a CNBC-nek Dan Schawbel, a Workplace Intelligence kutatócég ügyvezető partnere.
Első kézből szereznek tapasztalatot
Erre szükségük is van, mivel tapasztalatlanságuk miatt számos baklövést követtek el az elmúlt években az öltözködéstől kezdve a TikTok-szleng használatáig. Az iroda biztosítja a számukra a környezetet, amelyben megismerkedhetnek a vállalati normákkal
- a kommunikációs készségektől kezdve
- az öltözködési szabályokig.
„Eleinte egy kicsit idegesítő volt, hogy minden egyes nap az irodában kellett lennem, de azt hiszem, ez segített igazán a munkaerőpiacra való beilleszkedésben” – mondta egyikük a portálnak. Az, hogy heti 40 órát töltött kollégák között, segített neki megtanulni, hogyan érintkezzen sokféle különböző emberrel, elsajátítani a vállalati szakzsargont megismerni a hívószavakat – ezek közül sokat nem lehet megtanulni „a számítógép képernyője mögött”.
„A barátaim és az évfolyamtársaim is szeretnek az irodában lenni, mert fogalmunk sincs arról, hogyan kell igazán profi felnőttként viselkedni” – összegezte.
Előre akarnak jutni a ranglétrán
A Z generáció számára azonban az irodai munka nem csupán a szükséges ismeretek elsajátításáról szól, hanem az előrejutásról is. „Nagyon sikeres akarok lenni” – ismerte el egyikük, aki egy ügyvédi irodában dolgozik, és a hét négy napján 90 percet ingázik Queensből New Jerseybe csak azért, hogy az irodában lehessen.
Az utazás havi 600-800 dollárba (214-286 ezer forintba) kerül, de megéri, mert ambiciózus ügyvédként azt reméli, hogy egy nap majd partner lesz. Úgy érzi, hogy
a tudása exponenciálisan növekszik, miközben az irodában van.
Ott ugyanis mindennap beszél a főnökeivel, figyeli a viselkedésüket és a kommunikációs stílusukat, és kérdéseket tehet fel, ha nem ért valamit. Ugyanígy éreznek azok a barátai is, akik más területen dolgoznak, például mérnökök vagy könyvelők, ami a generáció egyik kedvelt szakmája. „Pénzt akarnak. Előrébb akarnak jutni. Azt akarják csinálni, amit mos a főnökük csinál” – mondta erről.
