Az állandó áramszünetek miatt a kubaiak is kezdenek kifogyni az ötletekből
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválsága sújtja Kubát, az állandó áramszünetek miatt a helyiek kénytelenek leleményes trükköket kieszelni, hogy a lehető legkisebb fennakadásokkal élhessék a mindennapi életüket.

Ez pedig nem könnyű. A kormány december óta nem biztosít palackos gázt, a rendszeres áramszünetek miatt pedig gyakran a villanytűzhely is használhatatlan. A megoldás (a 21. században): a széntüzelésű tűzhely.
A tévénézést is megoldják a leleményes kubaiak, ha nincsen áram: elég összebuherálni egy régi laptop képernyőjét és egy elektromos motorkerékpár akkumulátorát, hogy a család nézhesse a kedvenc szappanoperáját.
Az állandó áramszünetek kihívást jelentenek a kormánynak is
Az energiaválság olyan súlyossá vált a szigetországban, hogy még Miguel Díaz-Canel elnök is elismerte, hogy az áramkimaradások jelentik az egyik legnagyobb kihívást az ország számára.
Csak az elmúlt nyolc hónapban négy teljes, országos áramszünet volt
– emlékeztetett az AP amerikai hírügynökség.
Az államfő szerint miközben az áramigény a márciusi 2580 megawattról májusban 3050 megawattra emelkedett, a rendelkezésre álló áram mennyisége alig nőtt, és a márciusi 1790 megawattról ezekben a napokban csak 1900 megawatt körülire emelkedett.

A kormány napelemparkok létesítésével és a meglévő generátorok javításával ígéri megoldani a problémát Kína és Oroszország támogatásával. Eddig azonban kevés előrelépés történt.
Az áramszünetek mellett a súlyos élelmiszer-, gyógyszer- és vízhiány is egyre elviselhetetlenebbé teszi az életet sok kubai számára, emiatt az elmúlt években rekordszámú ember hagyta el a szigetet.
Az utóbbi években összeomlott az ország egykor legendás cukoripara, ami miatt veszélybe került a rumgyártás. Gyakorlatilag a szivar tartja életben a gazdaságot.
Egyhavi bér egy tűzhelyért
Mindig vannak persze olyanok, akik a legsúlyosabb válságban is megtalálják a számításukat. Kubában most ilyenek például a kovácsok, akik nem győzik a munkát, fémhulladékból barkácsolnak szénfűtéses tűzhelyeket, amelyeket aztán 18 dollárnak (6400 forintnak) megfelelő összegért árulnak.
A Havana Times tudósítása szerint
ez két dollárral több, mint a havi kubai átlagfizetés,
amelynek az értéke az 1989-esnek csupán a kétharmada. Akkor azonban a lakosságnak szubvencionált áron eladott fejadagok még jóval magasabbak voltak, mint ma.

Az áramkimaradások növekedésével a kubai online vásárlási oldalakat is elárasztják a többnyire az Egyesült Államokból és Panamából származó újratölthető ventilátorok, töltővel ellátott lámpák és töltők hirdetései, ezek azonban sokak számára megfizethetetlenek.
Hamarosan kifogynak a kubaiak is az ötletekből
„Az olaj, a gáz és az áram hiánya, a tikkasztó nyári hőség és az esetleges hurrikánok – ennél drámaibb képet még egy jó mexikói szappanopera sem tud festeni” – összegezte a helyzetet az amerikai hírügynökségnek Jorge Pinón, az austini Texasi Egyetem Energetikai Intézetének kutatója, aki szerint a kubai energiaválság megoldásához
- három-öt év
- és akár nyolcmilliárd dollárnyi összeg kellene.
E borús kilátásokkal szembesülve a kubaiak nem optimisták. „Eljön majd az idő, amikor kifogyunk az ötletekből” – mondta a tudósítónak a laptopból és akkumulátorból barkácsolt tévé mestere.



