A dohány változatlanul Kuba egyik legfontosabb exportcikke, a szivar gyártása pedig a szigetország legjobban teljesítő ágazata. Ezt elismerte a minap az egyik üzemben tett látogatásán Miguel Díaz-Canel Bermúdez kubai elnök, és bizonyítja a legnagyobb gyártó, az Habanos friss jelentése is, amely szerint tavaly rekordmennyiségben adtak el szivart külföldre. A dohánykivitel miatt azonban súlyos hiány alakult ki Kubában, és az egekbe ugrottak az árak.
Az Habanos a Reuters tudósítása szerint 2024-ben 827 millió dollár értékben exportált szivart, a bevétele 16 százalékkal nőtt az előző évhez képest a jómódú ázsiai dohányosoknak köszönhetően; a régió adja most már a cég globális eladásainak majdnem a negyedét. (Egy dollár 383,2 forint.)
A rum mellett a szivar a válsággal küzdő kubai gazdaság utolsó mentsvára,
miután összeomlott a legendás cukoripara. A GDP 2023-ban 1,9 százalékkal zsugorodott, tavaly is csak 0,65 százalékkal bővült éves szinten, így a két hagyományos exportcikkből származó bevételre nagy szüksége van az országnak, hogy gondoskodjon az élelmiszer, üzemanyag és gyógyszer beszerzéséhez szükséges külföldi devizáról.
Az Habanosnak fele-fele arányban a kommunista kubai kormány és a Tabacalera konzorcium révén ázsiai befektetők a tulajdonosai, és a tavalyi jó üzleti teljesítmény némileg meglepő annak fényében, hogy a szigetország még mindig nem épült fel teljesen a 2022-as Ian és a tavaly novemberi Rafael hurrikán pusztításából.
Mindkettő az ország nyugati, dohánytermelő tartományaiban okozott károkat a termésben és az infrastruktúrában. José Maria Lopez, az Habanos fejlesztésért felelős alelnöke szerint azonban a gyengébb minőségű dohány pusztult el, amelyet egyébként sem használtak volna exportra szánt szivar gyártására.
A teljes nemzeti dohánytermelésnek csak egy kis részéből, a legjobb minőségű levelekből készül szivar, és a szükséges mennyiség garantált
– nyilatkozta a brit hírügynökségnek.
A kubai szivar kiemelkedő minősége az egyedülálló dohányfajtáknak, a gazdag talajnak, az ideális éghajlatnak, valamint annak köszönhető, hogy még mindig kézzel sodorják.
A legfőbb külföldi piac változatlanul Kína, amelyet Spanyolország, Svájc, Nagy-Britannia és Németország követ.
Azt azonban Lopez is elismerte, hogy a teljes dohánytermés csökkent Kubában a hurrikánok miatt, és bár ez a szivarexportra nem volt hatással, a hazai fogyasztásra azonban igen.
A kisebb termés és az export előtérbe helyezése miatt a kubaiak egyre nehezebben jutnak dohányhoz és szivarhoz. A Ciber Cuba tudósítása szerint az árak „elképzelhetetlen szintre emelkedtek”, a dohányzás sokak számára megfizethetetlen luxussá vált.
Az egyik legnépszerűbb márka, a Popular csomagja a hivatalos elárusítóhelyeken 30 pesóba (478 forintba) kerül – ha van. A feketepiacon azonban már akár 600 pesót (9500 forintot) is kérhetnek érte. A másik legnépszerűbb szivar, a H. Upmann ára pedig már 1200–1500 peso között mozog. (Egy kubai peso 15,94 forint.) Összehasonlításképpen az átlagbér 4648 peso.
Így a kubaiak választhatnak: megfizetik a horribilis árakat, vagy leszoknak a dohányzásról.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.