Gyógyszerhirdetések célkeresztben: Kennedy szigorítana, tízmilliárdos piac kerülhet veszélybe

Washington olyan intézkedések bevezetését tervezi, amelyek jelentősen megnehezítenék és megdrágítanák az amerikai gyógyszergyártók számára a közvetlen reklámozást a fogyasztók felé. Bár az Egyesült Államokon és Új-Zélandon kívül sehol máshol nem engedélyezett ez a gyakorlat, a teljes tiltás alkotmányos pereket vonhatna maga után, így inkább jogi és pénzügyi eszközökkel igyekeznek visszaszorítani a gyakorlatot – értesült a Bloomberg több, az ügyet ismerő forrástól.

A tervezett lépések között szerepelne, hogy a jövőben minden reklámban részletesebben kellene feltüntetni a gyógyszerek mellékhatásait, ami hosszabb és költségesebb hirdetéseket eredményezne, különösen a televízióban. Egy másik javaslat szerint megvonnák azt a lehetőséget, hogy a gyógyszercégek leírhassák az ilyen reklámköltségeket adóalapjukból.

Az elképzelések még egyeztetés alatt állnak, és nem született végleges döntés – erősítette meg az Egészségügyi és Emberi Erőforrások Minisztériuma (HHS). Az ügy mögött álló politikai akarat azonban erős: 

A MediaRadar adatai szerint a gyógyszeripar 2024-ben 10,8 milliárd dollárt költött közvetlen fogyasztói reklámokra, ennek több mint fele – 59 százalék – televíziós hirdetésekre ment el. Ezzel a harmadik legnagyobb tévés hirdetői szektor az Egyesült Államokban.

A legnagyobb költők között van az AbbVie és a Pfizer. Az AbbVie például 2 milliárd dollárt fordított reklámra tavaly, főként a Skyrizi és Rinvoq nevű gyulladáscsökkentő szereinek népszerűsítésére. Ezek a készítmények 2025 első negyedévében több mint ötmilliárd dolláros bevételt hoztak a cégnek.

A reklámszektor is komoly hatással szembesülhet. A televízió- és rádióadók érdekvédelmi szervezete, a National Association of Broadcasters szerint 

A jelenlegi reklámgyakorlat 1997-ig nyúlik vissza, amikor az Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) lazított a korábbi előírásokon. Addig a cégek csak akkor reklámozhatták egy gyógyszer konkrét alkalmazási területét, ha felsorolták annak valamennyi lehetséges mellékhatását – ami jelentősen megdrágította az adásidőt, és visszafogta a reklámozást.

A jelenlegi rendszer szerint elegendő csak a legfontosabb mellékhatásokat megemlíteni, és a nézőket a további információkért orvosukhoz, weboldalra vagy telefonszámhoz irányítani. Ez vezetett a reklámkiadások ugrásszerű növekedéséhez.

Kennedy és csapata most azt fontolgatja, hogy részben visszahozzák a korábbi szigort, ami újra költségessé és kevésbé hatékonnyá tenné a televíziós hirdetéseket. Ez a váltás azonban nemcsak az egészségpolitikai célokat szolgálná, hanem komoly üzleti érdekeket is sértene – emiatt jogi kihívások várhatók.

Az amerikai gyógyszergyártók búcsút mondhatnak az adókedvezményeknek

Egy másik lehetséges lépés az, hogy a kormányzat adótörvény-módosítással megtiltaná a gyógyszercégeknek, hogy reklámköltségeiket leírják az adóalapból. Ez az elképzelés már szóba került a Trump-féle adócsökkentési csomag tárgyalásai során, de végül kikerült a végleges törvényből.

Kennedy szenátusi meghallgatáson közölte: folyamatban vannak az egyeztetések a kérdésről, és néhány héten belül bejelentés is várható. Az iparág azonban figyelmeztet: ha a gyógyszerreklámokat célzottan korlátozzák, az precedenst teremthet, és más ágazatok is célkeresztbe kerülhetnek a jövőben.

AbbVie kereskedelmi igazgatója, Jeff Stewart egy májusi konferencián úgy nyilatkozott, ha szigorítás jön, a cég a hirdetési forrásait „betegségtudatosság-növelésre” vagy digitális csatornákra csoportosítaná át.

Kennedy kezdeményezése tehát nemcsak az amerikai gyógyszeripar gyakorlatát, hanem az egész reklámipart és médiapiacot is alapjaiban változtathatja meg – az adó- és jogszabályi következmények pedig akár az Egyesült Államokon túl is érezhetőek lehetnek.