Élelmiszerár-robbanás követheti az izraeli-iráni háborút
A 12 napos izraeli–iráni háború nemcsak az olajpiacot forgatta fel, de zavarokat okozott a műtrágya piacán is, ami nem is csoda, hiszen a termék fontos alapanyagaiból is sok a Hormuzi-szoros keresztül jut el a világpiacra. Mindez pedig az iparág egyik legnagyobb vállalatát, a norvég Yarát vezető Svein Tore Holsether szerint akár élelmiszerársokkhoz is vezethet.
Nemcsak az olaj, a műtrágya-alapanyag nagy része is a Hormuzi-szoroson halad keresztül
A Hormuzi-szoroson keresztül jut el a világpiacra a nitrogénműtrágyák egyik fontos alapanyagának, a karbamidnak a 40 százaléka és az LNG-szállítások 20 százaléka. Az izraeli gázmezők rövid leállása miatt az egyiptomi műtrágyagyárakban is szünetet kellett elrendelni, és a termék piaca is rendkívüli volatilitást mutatott a háború napjaiban.
Iparági megfigyelők szerint a konfliktus miatt a globális karbamidtermelés több mint ötöde leállt, miután Iránban az összes ammóniagyárban beszüntették biztonsági okokból a termelést, de a harcok a nitrogén mellett a foszfát, a kén és a kálium piacát is megzavarták.
Szemben tehát az olajpiaccal, ahol az emelkedő árak a kockázatokat tükrözték, a műtrágya piacán a termelést is érintette a háború.
Holsether szerint ez rámutat arra, hogy mennyire törékeny a globális élelmiszer-termelés. A cégvezető szerint ha az energiaárak a magasban maradnak, az idővel az élelmiszerek piacára is átgyűrűzik, ahogy ez történt az ukrajnai háború kitörése előtt és után 2021–22-ben – írja a Financial Times.
Utoljára az ukrajnai háború kitörésekor volt ilyen
A műtrágya piacát is az Ukrajna elleni orosz támadás után érte különösen nagy sokk, amikor az orosz gázszállítások elapadtak Európa felé, az egekbe lőve a földgáz árát. Bár azóta az árak stabilizálódtak, az európai műtrágyagyártók helyzetét nehezíti az orosz verseny, hiszen a műtrágyákat nem érintik az oroszellenes szankciók. Az orosz gáz így feldolgozott termék formájában talál utat az európai piacra, miközben a kontinens gyártói nem győzik a versenyt.
A Yara-vezér ezért üdvözölte az orosz műtrágyák ellen belengetett vámokat, ám szerinte a lépés megkésett, miközben Moszkva a műtrágyákat és az élelmiszert is igyekszik fegyverként használni és a földgázhoz hasonló függőséget kialakítani. Holsether arra is felhívta a figyelmet, hogy
a háború miatt az ukrán termőföld mintegy 20 százaléka vált használhatatlanná.
A háború előtt az ukrán élelmiszerexport – melynek 50 millió tonna gabona is része volt – mintegy 400 millió ember élelmezését segítette. Azonban az ország gabona- és olajosmag-termelése zuhanóban van, tavaly már csak 72,9 millió tonnát tett ki, szemben a 2023-ban feljegyzett 78 millió tonnával.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.