Élelmiszerár-robbanás követheti az izraeli-iráni háborút
A 12 napos izraeli–iráni háború nemcsak az olajpiacot forgatta fel, de zavarokat okozott a műtrágya piacán is, ami nem is csoda, hiszen a termék fontos alapanyagaiból is sok a Hormuzi-szoros keresztül jut el a világpiacra. Mindez pedig az iparág egyik legnagyobb vállalatát, a norvég Yarát vezető Svein Tore Holsether szerint akár élelmiszerársokkhoz is vezethet.
Nemcsak az olaj, a műtrágya-alapanyag nagy része is a Hormuzi-szoroson halad keresztül
A Hormuzi-szoroson keresztül jut el a világpiacra a nitrogénműtrágyák egyik fontos alapanyagának, a karbamidnak a 40 százaléka és az LNG-szállítások 20 százaléka. Az izraeli gázmezők rövid leállása miatt az egyiptomi műtrágyagyárakban is szünetet kellett elrendelni, és a termék piaca is rendkívüli volatilitást mutatott a háború napjaiban.
Iparági megfigyelők szerint a konfliktus miatt a globális karbamidtermelés több mint ötöde leállt, miután Iránban az összes ammóniagyárban beszüntették biztonsági okokból a termelést, de a harcok a nitrogén mellett a foszfát, a kén és a kálium piacát is megzavarták.
Szemben tehát az olajpiaccal, ahol az emelkedő árak a kockázatokat tükrözték, a műtrágya piacán a termelést is érintette a háború.
Holsether szerint ez rámutat arra, hogy mennyire törékeny a globális élelmiszer-termelés. A cégvezető szerint ha az energiaárak a magasban maradnak, az idővel az élelmiszerek piacára is átgyűrűzik, ahogy ez történt az ukrajnai háború kitörése előtt és után 2021–22-ben – írja a Financial Times.
Utoljára az ukrajnai háború kitörésekor volt ilyen
A műtrágya piacát is az Ukrajna elleni orosz támadás után érte különösen nagy sokk, amikor az orosz gázszállítások elapadtak Európa felé, az egekbe lőve a földgáz árát. Bár azóta az árak stabilizálódtak, az európai műtrágyagyártók helyzetét nehezíti az orosz verseny, hiszen a műtrágyákat nem érintik az oroszellenes szankciók. Az orosz gáz így feldolgozott termék formájában talál utat az európai piacra, miközben a kontinens gyártói nem győzik a versenyt.
A Yara-vezér ezért üdvözölte az orosz műtrágyák ellen belengetett vámokat, ám szerinte a lépés megkésett, miközben Moszkva a műtrágyákat és az élelmiszert is igyekszik fegyverként használni és a földgázhoz hasonló függőséget kialakítani. Holsether arra is felhívta a figyelmet, hogy
a háború miatt az ukrán termőföld mintegy 20 százaléka vált használhatatlanná.
A háború előtt az ukrán élelmiszerexport – melynek 50 millió tonna gabona is része volt – mintegy 400 millió ember élelmezését segítette. Azonban az ország gabona- és olajosmag-termelése zuhanóban van, tavaly már csak 72,9 millió tonnát tett ki, szemben a 2023-ban feljegyzett 78 millió tonnával.
