Trumpra vár a részvénypiac, ha az USA beavatkozik az izraeli-iráni háborúba, összeomolhatnak a tőzsdék
A pénteki nap folyamán az ázsiai részvénypiac iránykereséssel küzdött, a lehetséges amerikai támadás Irán ellen aggodalmat kelt a tőzsdéken. Az olajárak várhatóan harmadik egymást követő héten is emelkedni fognak az eszkalálódó izraeli–iráni konfliktus miatt.
Az éjszaka folyamán Izrael nukleáris célpontokat bombázott Iránban, Irán pedig rakétákat és drónokat lőtt ki Izraelre; az egy hete tartó légi háború tovább fokozódott, és egyik fél részéről sem látszik kilépési stratégia. A Fehér Ház közölte, hogy Donald Trump elnök a következő két hétben dönt arról, hogy az Egyesült Államok beavatkozik-e az Izrael és Irán közötti háborúba. Az amerikai elnök saját MAGA-táborának egy része részéről is ellenállással szembesül az esetleges iráni csapás miatt.
Drágul az olaj, a részvénypiac Trumpra vár
A Brent típusú nyersolaj ára pénteken 2 százalékkal, 77,22 dollárra esett hordónként, de továbbra is heti szinten erős, 4 százalékos nyereség felé tart, miután az előző héten 12 százalékkal drágult.
A kéthetes határidő egy taktika, amelyet Trump más fontos döntéseknél is alkalmazott, például Oroszország, Ukrajna és a vámok kapcsán
– mondta a Reutersnek Tony Sycamore, az IG elemzője. „Gyakran ezek a határidők konkrét intézkedés nélkül járnak le, és a helyzet összetettsége miatt most is fennáll ennek a kockázata” – tette hozzá.
Óvatosság uralta a piacokon
- A Nasdaq és S&P 500 index határidős jegyzései 0,3 százalékkal estek Ázsiában. Az amerikai piacok ünnepnap miatt zárva tartottak, így Ázsia számára nem érkezett iránymutatás.
- Az MSCI ázsia–csendes-óceáni részvényindexe (amely a japán tőzsdeindexet nem tartalmazza) 0,1 százalékkal emelkedett, heti szinten 1 százalék csökkenésre áll.
- A Japán Nikkei index 0,2 százalékkal csúszott vissza.
- A kínai blue chipek 0,3 százalékkal emelkedtek,
- a hongkongi Hang Seng index 0,5 százalékkal nőtt, miután a központi bank – az előzetes várakozásoknak megfelelően – változatlanul hagyta az irányadó kamatlábakat.
- A devizapiacon a dollár ismét gyengült, 0,2 százalékkal 145,17 jenre esett. Frissen publikált adatok szerint Japán maginflációja májusban kétéves csúcsot ért el, ami tovább növeli a nyomást a japán jegybankon a kamatemelés folytatása érdekében.
A befektetők azonban legkorábban decemberre számítanak újabb monetáris szigorításra a Bank of Japan részéről, ennek valószínűségét jelenleg valamivel több mint 50 százalékra árazzák.
Az amerikai kötvénypiac, amely csütörtökön szintén zárva volt, csendesen kezdte meg az ázsiai kereskedést:
- a tízéves kincstárjegy hozama 4,389 százalékon stagnált,
- a kétéves papír hozama 2 bázisponttal 3,925 százalékra csökkent.
Az éjszaka folyamán a Svájci Nemzeti Bank nullára csökkentette az alapkamatot, és nem zárta ki a negatív tartományba lépést sem. A Bank of England nem változtatott a monetáris politikán, de további lazítás szükségességét jelezte, Norvégia központi bankja meglepetésre először csökkentett kamatot 2020 óta.
Az arany ára 0,2 százalékkal 3363 dollárra esett unciánként, és heti szinten 2 százalék veszteség felé tart.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
