Véget ért egy korszak: nem nyúlt a kamatokhoz az EKB

Az előzetes piaci várakozásoknak megfelelően, nyolc kamatcsökkentés után júliusi ülésén változatlanul hagyta az eurózóna hitelfelvételi költségeit az Európai Központi Bank (EKB), minden jel szerint befejezve ezzel a még 2024 tavaszán elkezdett monetáris enyhítési kampányát. A betéti ráta így maradt 2 százalékon, az alapkamat pedig 2,15 százalékon, ugyanott, ahol 2022 novemberében is járt.

Nem nyúlt a kamatokhoz az EKB

Az EKB kamattartása az eurózóna monetáris politikáját követők számára nem okozott meglepetést, Christine Lagarde, a testület elnöke ugyanis már a június eleji kamatdöntő ülés utáni sajtótájékoztatóján utalt rá, hogy az enyhítési kampány hamarosan elérheti a végpontját, innen pedig nem feltétlen érdemes tovább enyhíteni a rátákat. A monetáris politikai döntéshozók ugyanis, amerikai kollégáikhoz hasonlóan, tartanak attól, hogy a vámháború megemeli majd a termékek fogyasztói árát, inflációs nyomást generálva ezzel, és félő, hogy alacsonyabb kamatszint mellett már nem lehetne hathatósan fellépni a pénzromlás ellen. 

Az Európai Központi Bank közel 2,5 százalékponttal csökkentette az eurózóna irányadó kamatait az elmúlt másfél évben, ezt 

• egyrészt azért tehette meg, mert a friss inflációs adatok visszatértek a jegybank toleranciasávjába, sőt, a májusi adatsor az alatt, 1,9 százalékon futott be, 
• a másik oldalról viszont szükségesnek volt tekinthető az enyhítés, hogy a térség 2023-ban szinte tetszhalottá lassult gazdasági növekedését ismét fel tudják lendíteni. 

Az infláció ugyan minimálisan, 2 százalékra gyorsult a friss adatok szerint, ez azonban még mindig bőven megfelelőnek tekinthető a jegybanki célokat tekintve, sőt, mivel a júliusi adatok jó eséllyel ismét csökkenésről szólnak majd, kijelenthető, hogy egyelőre nem látszik a vámháború hatása a pénzromlási adatokban az EKB nagy lépékű enyhítései ellenére sem, a gazdasági növekedés pedig egyértelműen ismét lendületbe jött, lévén az első negyedéves számsor 0,6 százalékos bővülésről szólt. Az eddigi enyhítés így indokoltnak és sikeresnek tekinthető, a további lazítás viszont már erősen kérdéses a szakértők szerint.

Az EKB friss közleménye kiemelte, a friss inflációs adatok a jegybank várakozásainak megfelelően alakulnak, a belső árnyomás tovább csökken, és a fizetésnövekedés üteme pedig lassul. Az eurózóna gazdasága egyelőre ellenállónak bizonyult a vámháborús feszültségekkel szemben, de a bizonytalanság továbbra is jelentős, főleg a kereskedelmi instabil helyzet miatt. A testület továbbra is eltökélt a 2 százalékos inflációs cél középtávú stabil elérésében – emlékeztet a közlemény.

A döntés pontos hátterét hamarosan Christine Lagarde, az EKB elnöke élőben fejti ki, a beszédet és az azt követő sajtótájékoztatót a Világgazdaság élőben követi.