Döntött az EKB, Lagarde szerint nagy szükség lenne konkrétumokra a vámháborúban

A piacokat meg ugyan nem lepte, az elmúlt másfél évben megszokottól mégis eltért az Európai Központi Bank (EKB) júliusi kamatdöntésével, mely immár nem a monetáris béklyók enyhítéséről, hanem a kamatkörnyezet változatlanul tartásáról szólt. Az EKB hosszú és nehéz monetáris lazítási cikluson van túl, a vámháborús inflációs félelmek ugyanakkor már meggátolják a testületet a hitelfelvétel költségeinek további csökkentésében. A betéti ráta így maradt 2 százalékon, az alapkamat pedig 2,15 százalékon.

Fontos döntést hozott meg az EKB

Az EKB közleménye kiemelte , hogy a friss inflációs adatok a jegybank várakozásainak megfelelően alakulnak, a belső árnyomás tovább csökken, a fizetésnövekedés üteme pedig lassul. Az eurózóna gazdasága egyelőre ellenállónak bizonyult a vámháborús feszültségekkel szemben, de a bizonytalanság továbbra is jelentős, főleg a kereskedelem területén. A testület ezenfelül természetesen továbbra is eltökélt a 2 százalékos inflációs cél középtávú, stabil elérésében, monetáris politikáját is ennek megfelelően alakítja a jövőben. 

A döntés háttere, hogy az infláció ugyan minimálisan, 2 százalékra gyorsult a friss, júniusi adatok szerint, ez azonban még mindig bőven megfelelőnek tekinthető a jegybanki célokat tekintve, sőt, mivel a júliusi adatok jó eséllyel ismét csökkenésről szólnak majd, kijelenthető, hogy egyelőre nem látszik a vámháború hatása a pénzromlási adatokban az EKB nagy lépékű enyhítései ellenére sem, a gazdasági növekedés pedig egyértelműen ismét lendületbe jött, lévén az első negyedéves számsor 0,6 százalékos bővülésről szólt. Az eddigi enyhítés így indokoltnak és sikeresnek tekinthető, a további lazítás viszont már erősen kérdéses a szakértők szerint.

Christine Lagarde: nagyon várjuk a vámháborús tárgyalások eredményeit

A kamatdöntés hátterét ismertető sajtótájékoztatóján Christine Lagarde kiemelte, az eurózóna gazdasága a vártnál jobban nőtt az első negyedévben, főleg a vámháborús félelem miatti előre betárazásnak köszönhetően, ugyanakkor a lakossági fogyasztás is erősen alakult. A munkanélküliségi ráta továbbra is roppantul alacsony, illetve a növekvő védelmi kiadások is segíthetik a gazdasági növekedést. Az EKB fontosnak tartja, hogy az eurózóna gazdasága tovább erősödjön, ehhez stratégiai, strukturális fejlesztésekre van szükség a nemzeti kormányok részéről. 

A gazdasági növekedést továbbra is lefelé mutató kockázatok jellemzik, a vámháború okozta esetleges lakossági és befektetői bizalomvesztésnek számottevő hatásai lehetnek, főleg, ha a geopolitikai feszültségek sem csillapodnak. Az infláció felfutását érintő félelem és bizonytalanság pont ezen okok miatt is sokkal nagyobb, mint általában, ennek azonban ellene dolgozhat a vártnál erősebb euró, amit jelenleg látni lehet a piacon. A kép azonban igazán összetett, hiszen a növekvő védelmi kiadások is az infláció gerjesztésének oldalán foglalnak állást, így az eredményt majd egy kényes egyensúly alakítja ki – emelte ki az EKB vezetője.

Christine Lagarde újságírói kérdésre válaszul elmondta, az euró árfolyamával kapcsolatban nincs célsávjuk, de figyelnek a kereszt alakulására, hiszen annak nagy hatása van az infláció alakulására is. A vámháborús tárgyalások alakulása kapcsán kiemelte, közelről figyelik a megbeszéléseket, de mivel nem részesei, beleszólni sem tudnak a konkrét döntésekbe, így a legtöbb, amit tehetnek, az az, hogy folyamatosan frissítik a modelljeiket a friss hírek alapján. 

Az amerikai vámokra adott potenciális európai válasz kapcsán Lagarde elmondta:

• akár 10, 
• akár 20 százalékos,
• akár specifikus büntetővámok 

érkezzenek is a következő hetekben, azok inflatorikus hatását egyelőre nemhogy nehéz, gyakorlatilag lehetetlen előre jelezni. A vámok kapcsán ugyanis azt sem tudni egyelőre, mennyire lesznek szektorspecifikusak, és azt sem, hogy pontosan milyen termékeket érintenek majd, ezért is fogalmaz úgy a jegybank, hogy jelenleg gyakorlatilag minden korábbinál nagyobb a bizonytalanság ezen a fronton. Főleg, hogy a lépések újrarajzolhatják az ellátási láncokat is, ezeket a hatásokat pedig szintén nehéz előre jelezni.

A stabilcoinokkal kapcsolatos kérdésekre, melyek Amerikában egyre mélyebben épülnek be a pénzügyi rendszerbe, Lagarde elmondta, egy jogi keretrendszer létrehozása mindenféleképpen jó irány, mivel segít megérteni a kockázatokat és a lehetőségeket. Azonban nagyon korai még ítéletet mondani az amerikai törekvésekről, ezért az EKB közelről követi a projekteket, hogy amint az idő elérkezetté válik, meg tudja majd tenni a kellő lépéseket. A digitális euró továbbra is fókuszban van, így mindenféleképpen fontos követni, hogy más jegybankárok és törvényhozók hogyan gondolkoznak a kérdésről – emelte ki.

Az EKB előretekintő kamatpályájával kapcsolatban, melytől a piac még egy, 25 bázispontos vágást vár az ide évre, Lagarde elmondta: a jegybankárok a jelenlegi szinteken már úgy látják, igenis megpihenhet a kamatkörnyezet, mely egy jelentős enyhítésen van túl az elmúlt időszakban, a vámháborús félelmek pedig jelenleg nem teszik szükségessé, sem feltétlenül lehetővé a további vágást, ezért a jegybank adatvezérelten dönt majd a jövőben is a rátáról, így most a kivárásé már a főszerep.