Franciaország a világ legnépszerűbb turistacélpontja, ahová százmillió ember látogatott el tavaly, Spanyolországgal, Portugáliával és Olaszországgal ellentétben még sincsenek tüntetések és tiltakozó akciók a külföldi turisták ellen.
Az egyébként tüntetni imádó franciák egyértelműen kilógnak a sorból, miközben Dél-Európa országaiban szinte megszokottá váltak a túlturizmus elleni tiltakozások. Az idén a helyiek számos helyen a barcelonai példát követve vízipisztolyokkal vonultak utcára.
Spanyolországtól kezdve Görögországon keresztül Portugáliáig az egyik fő panaszuk, hogy felhajtja a lakásárakat a turistaszállások áradata az olyan oldalakon, mint az Airbnb, kiszorítja a lakosokat a környékükről, és kiüresíti azt a kultúrát és közösséget, amelyet sok látogató szeretne megtapasztalni.
Helyi érdekvédelmi csoport szerint ráadásul a látogatók nemtörődömsége és a fő látványosságok túlzsúfoltsága a kedvelt helyek pusztulását okozza. Hasonló aggodalomról számolt be a párizsi Louvre is. Januárban a múzeum igazgatója által írt, kiszivárgott feljegyzés szerint a Louvre népszerűsége miatt az évszázados épület „fizikai terhelésnek” van kitéve, és
veszélyezteti a benne őrzött értékes műkincseket.
Egy hónapja egynapos spontán sztrájkot is tartottak a világ leglátogatottabb múzeumának dolgozói. A kezelhetetlen tömeg, a krónikus létszámhiány és az egyik szakszervezet által tarthatatlannak minősített munkakörülmények elleni tiltakozásul nem volt hajlandó felvenni a munkát.
Tavaly 8,7 millió látogató járt a múzeumban – kétszer annyi, mint amekkorára tervezték.
A számok is mutatják, hogy a franciaországi turizmus gyorsan talpra állt a koronavírus-járvány után, az előrejelzések szerint az idén még a tavalyinál is több vendég várható.
A világrangsorban a második helyen Spanyolország áll 94 millió turistával, és Párizs mellett Barcelona a két ország legnépszerűbb városa. Utóbbiban tiltakoznak a külföldi turisták miatt, előbbiben nem, és ennek az oka az AFP francia hírügynökség elemzése szerint az, hogy a két helyen történelmileg más a hozzáállás.
A francia fővárosba már az 1800-as években is özönlöttek a külföldi látogatók, például az 1889-es világkiállítás alkalmából, amikor felavatták az Eiffel-tornyot.
Stefan Hartman, az Európai Turisztikai Jövő Intézet munkatársa szerint ezért
„bizonyos szintű tolerancia” alakult ki a francia fővárosban a turizmussal szemben,
annak ellenére, hogy a látogatók nagy koncentrációban vannak jelen.
Ezzel szemben Barcelonában „az 1992-es olimpia előtt lényegében nem volt turizmus”, magyarázta a hírügynökségnek Xavier Font, a fenntarthatósági marketing professzora és az angliai Surrey Egyetem turisztikai szakértője.
Szerinte az eltelt 40 év „nem túl hosszú idő” ahhoz, hogy a város alkalmazkodni tudjon az új turisztikai Mekka státusához. Márpedig 2024-ben a Spanyolországba látogatók több mint egyharmada Katalóniába vagy a közeli Baleár-szigetekre utazott.
Az új helyzet különösen az idősek számára kezelhetetlen, akik még emlékeznek rá, milyen volt az élet a turistaáradat előtt. Ráadásul a Barcelonába látogatók kétharmada külföldi, akik a hazai vendégekkel ellentétben nem ismerik a nyelvet és a szokásokat, nem értékelik és tisztelik annyira a dolgokat.
Párizsban viszont a turisták jelentős része belföldi, akik ráadásul tavaly kétszer annyit költöttek, mint a külföldi látogatók.
Spanyolországban nagyjából ugyanannyit költ mind a két csoport.
A francia fővárosban élők helyzetét az is könnyíti, hogy van két igen népszerű látványosság a Párizs közelében, de a közigazgatási határain kívül:
Ez együtt kétharmadával több a Louvre-é.
Fontos szempont az is, hogy Franciaország teljes területe vonzó a turisták számára, nem csupán Párizs, míg Spanyolországban a látogatók leginkább a tengerparti területekre vagy Madridba özönlenek, a szezon pedig nagyrészt nyárra koncentrálódik.
Utóbbi Franciaországra nem igaz,
népszerűek a tengerparti nyaralások mellett a téli síutak, a látogatások is a borvidékeken és a kulturális örökségi helyszíneken.
A túlturizmus azonban így is aggasztó, különösen a korlátozott kapacitású, rendkívül népszerű területeken. Porquerolles szigete például a Cote d’Azurön 6000 főre korlátozta a napi látogatók számát, a bretagne-i Saint-Malo pedig egész évben próbálja vonzani a látogatókat, hogy enyhítse a nyári turisztikai csúcsokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.