késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Védelem, újraértelmezve: a NATO 5 százalékos célt tűz ki, kiemelt figyelmet kap a kiberbiztonság
A NATO történelmi váltásra készül: a katonai szövetség javasolja, hogy az új, GDP-arányos védelmi kiadási célkitűzés részeként a kiberbiztonsági és infrastrukturális kiadásokat is számításba vegyék. A cél: könnyebben teljesíthető, mégis erőteljesebb katonai jelenlét Európában és a világban – értesült a Bloomberg.
A tervezett új cél szerint az összes védelmi jellegű kiadásnak el kell érnie a GDP öt százalékát, amelyből három és fél százalékot klasszikus katonai kiadásokra, másfél százalékot pedig kapcsolódó, de nem szigorúan katonai kiadásokra lehetne fordítani. Ez utóbbi kategóriába kerülhetne a kiberbiztonság, a kritikus infrastruktúra védelme, a nem katonai hírszerzési szervek finanszírozása vagy akár az űrkutatás egyes formái is.
A bővített definíció megkönnyítheti a tagállamok számára a cél elérését, különösen azoknak, amelyek eddig nem tudták teljesíteni a jelenlegi kétszázalékos elvárást.
Az átalakítási javaslat része annak a folyamatnak, amelynek során a NATO országai felkészülnek a júniusi csúcstalálkozóra, ahol a tervek szerint hivatalosan is elfogadják az új, 5 százalékos célkitűzést. Mark Rutte főtitkár optimista az elfogadással kapcsolatban.
A tagállamok közötti egyeztetések még zajlanak: a NATO politikai és tervezési bizottsága e héten is folytatja ezeket. A déli országok – köztük Olaszország és Görögország – különösen erősen lobbiznak azért, hogy a terrorellenes költségek is bekerüljenek a védelmi kiadások közé. Ezzel párhuzamosan olyan „kettős felhasználású” eszközökről is vita zajlik, amelyek polgári és katonai célokat egyaránt szolgálnak – például közlekedési infrastruktúra vagy adatközpontok.
A dokumentum szerint a katonai mobilitást elősegítő infrastrukturális beruházások szinte biztosan bekerülnek az új szabályozásba. Ezek a kiadások közvetlenül hozzájárulnak a NATO haditerveihez, illetve támogatják a hagyományos katonai műveleteket.
Kijev helyet követel magának a NATO asztalánál
Ukrajna szintén szeretne részesülni a rendszerből: a kijevi vezetés lobbizik azért, hogy a NATO-tagállamok Ukrajnának nyújtott támogatásai is beleszámítsanak az új kiadási célba. Ez különösen fontos lehet, miután a NATO-tagországok eddig nem tettek újabb kollektív pénzügyi vállalást a tavalyi negyvenmilliárd eurós segélycsomag megismétlésére.
Az új célkitűzés mögött részben az amerikai elnök, Donald Trump nyomása áll: az Egyesült Államok vezetője az év elején követelte, hogy a szövetségesek GDP-arányosan 5 százalékot költsenek védelemre – különben nem garantálja minden NATO-tag védelmét.
Bár akkor sokan irreálisnak tartották a követelést, az európai országok és Kanada mára elfogadták, hogy drasztikusan növelniük kell kiadásaikat.
A NATO legutóbbi jelentése szerint csupán 23 tagállam éri el a 2 százalékos küszöböt – de a Bloomberg értesülései szerint nyárra várhatóan mind a 32 ország teljesíti ezt a minimumot. Az új, rugalmasabb szabályok pedig új dimenziókat nyithatnak a védelem fogalmában – a digitális tértől az űrig.
A NATO enged Trump nyomásának: jöhet az ötszázalékos GDP-arányos védelmi kiadás
A lépés megfelel az amerikai elnök, Donald Trump követelésének, amely korábban még irreálisnak tűnt. A NATO főtitkára, Mark Rutte megerősítette, hogy a szövetség a júniusi csúcstalálkozón új, a GDP öt százalékát célzó védelmi kiadási szint bevezetését tervezi.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.