Görögországot még mindig imádják a turisták, de a görögök nem engedhetik meg maguknak a nyaralást
A görögök közül egyre kevesebb engedheti meg magának a nyaralást, csak arra futja a pénzükből, hogy egy-egy napra kimenjenek a strandra, de akkor is viszik magukkal a hűtőtáskát az innivalóval és az otthon becsomagolt ebéddel.
A híres üdülőközpontok megmaradnak a külföldieknek, és a turizmus továbbra is virágzik. Görögország változatlanul vonzó és felejthetetlen, többek között a magyaroknak is az egyik kedvenc úti célja, annak ellenére, hogy az idén különösen súlyos gondot jelentenek az erdőtüzek.
Előrejelzések szerint az idén a tavalyihoz hasonlóan negyvenmillió külföldi turista látogat az országba – négyszer annyi, mint Görögország népessége. A statisztika azonban még jobb is lehet, az Euronews tudósítása szerint
az év első hat hónapjában 11 százalékkal több vendég érkezett, mint egy évvel korábban.
Ennek megfelelően nagyot nőtt az ország turisztikai bevétele is éves bázison júniusban: a többi uniós tagállamból érkezők esetében 5,5 százalékkal, 1,74 milliárd euróra, ezen belül az eurózónából érkezők esetében 13,5 százalékkal, 1,41 milliárd euróra, az EU-n kívülről jövők esetében pedig 12 százalékkal, 1,4 milliárd euróra.
A bevételre szükség is van, mert a turizmus adja a görög GDP mintegy 12 százalékát.
A nyaralás elérhetetlen álom a görögök felének
A görögök jelentős része azonban nem engedheti meg magának a nyaralást, hivatalos uniós adatok szerint majdnem az 50 százalékuk még egy egyheteset sem. Ez a második legmagasabb arány az EU-ban Románia után, és igen kevés javulást mutat 2019, a pénzügyi válság vége óta.
Ehhez képest az olaszok egyharmada, a franciák egyötöde nem tud kifizetni egyhetes nyaralást. A szakszervezetek már meg is alkották a „nyaralási szegénység” kifejezést, és a jelenség terjed egész Európában.
Görögországban például egy négytagú család hatnapos nyaralása valamelyik szigeten körülbelül 3500 euróba kerül – a havi átlagjövedelem viszont alig haladja meg az ezer eurót – emlékeztetett az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva Jórgosz Leuritisz, a görög fogyasztóvédelmi hivatal vezetője.
Ezt pedig szinte teljes egészében felemészti a lakbér és a rezsi.
A lakosság negyede szegény
Az Eurostat májusi adatai szerint a görög lakosság 26,9 százaléka él a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés küszöbén. Abszolút számokban ez 2,7 millió ember a 10,4 millió lakosú országban.
A 27 tagú EU-ban ennél rosszabbul csak
- Bulgária (30,3 százalék)
- és Románia (27,9 százalék) áll;
az uniós átlag 21 százalék.
A helyzet ráadásul nem javul, hanem romlott is 2023 és 2024 között,
80 ezer ember süllyedt a szegénységi küszöb szélére, ami 0,8 százalékos növekedés. A valós számok azonban magasabbak lehetnek, mert a leginkább marginalizált csoportok, például a romák gyakran nem is szerepelnek a statisztikákban.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint 2024-ben a görögök voltak a legszegényebbek az EU-ban a bolgárok mögött, mivel 2022-ben folyamatosan csökkentek a reálkeresetek, 30 százalékkal csúsztak a globális pénzügyi válság előtti szint alá.
A szegénység annak ellenére nem csökken, hogy a görög GDP 2023-ban kettő, 2024-ben 2,3 százalékkal bővült.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.