Atomenergia: szövetségre lépne Kínával Oroszország, Amerikát leigázva teheti világelsővé

Mialatt Európa búcsúzik az orosz urántól Oroszország kész segíteni Kínát abban, hogy megelőzve az Egyesült Államokat a világ legnagyobb atomenergia-termelőjévé váljon, erről az orosz Roszatom állami atomenergia-vállalat vezetője beszélt szerdán egy tévéinterjúban a kínai tárgyalások után. Ismert, Hszi Csin-ping kínai államfő kedden Pekingben fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, a két nagyhatalmi vezető több fontos területen is megállapodást kötött.

Az Egyesült Államok a világ legnagyobb atomerőmű-hálózatát üzemelteti, amelynek beépített kapacitása egyes becslések szerint közel 97 gigawatt. Kína azonban több tucat reaktor építésén dolgozik, és az amerikai Energiainformációs Hivatal adatai szerint 2024 áprilisában 53,2 gigawatt működő atomerőmű-kapacitással rendelkezett.

„Kínának ambiciózus tervei vannak az atomenergia fejlesztése terén. A feladat most az, hogy utolérjék és meghaladják az Egyesült Államokat a kapacitást tekintve, ami azt jelenti, hogy el kell érniük a 100 gigawatt feletti kapacitást” – nyilatkozta Alekszandr Lihacsov, a Rosatom vezetője az orosz állami televíziónak a Reuters szerint. 

Az állami televízió kérdésére, hogy Oroszország segíteni fog-e Kínának ebben a célkitűzésben, Likhachev így válaszolt: „természetesen, már meg is tettük, Oroszország négy atomerőmű építésében vett rész Kínában, és további négyet épít. Likhachev hangsúlyozta: Kínának nagy mennyiségű uránra és nukleáris üzemanyagra van szüksége a világelsőséghez.” „Ennek eredményeként Kínának új generációs, úgynevezett zárt nukleáris üzemanyagciklusú reaktorokat kell kifejlesztenie orosz technológia alapján” – mutatott rá a tisztségviselő. 

Ütőképes atomnagyhatalom

A tavalyi számok ismeretében kirajzolódik, hogy Kína atomenergia-termelése elérte a 450,9 milliárd kilowattórát, ami 3,7 százalékos éves növekedés, és az ország teljes villamosenergia-termelésének 4,5 százalékát tette ki. Ez a Nemzeti Energiaügyi Hivatal adatai szerint a szénhasználatban körülbelül 140 millió tonna, a szén-dioxid-kibocsátás pedig mintegy 370 millió tonna csökkenést eredményezett. Kína üzemelő atomerőműblokkjainak biztonsági mutatói folyamatosan kiválóak, a főbb teljesítménymutatóik pedig nemzetközileg magas szinten maradtak.

Érdemes pillantást vetni a Global Energy Monitor 2023. végi számaira is, amely az országok nukleáris kapacitásait már működőkre, illetve épülőkre bontva ismerteti. Listáján Kínához tartozik a legnagyobb szám, amely azonban úgy jött ki, hogy abból csak 58 gigawatt volt a ténylegesen működő, 118 viszont csak építés vagy tervezés alatti. Mögötte az Egyesült Államok, majd Franciaország, Oroszország és India következett. Egészen más a sorrend a már működő kapacitásokat nézve: 

Az azóta eltelt idő alatt módosulhatott a sorrend az átadások miatt, de a friss kínai közlés is csak a felépült és még épülő blokkok együttesére vonatkozik. Tehát a 2023. végi állapot szerint a következő tudható, zárójelben a már átadott és a még nem kész kapacitások, az adatok gigawattban:

• Kína (58+118)
• USA (102+7)
• Franciaország (64+12)
• Oroszország (29+21)
• India (8+32)
• Dél-Korea (27+6)
• Egyesült Királyság (7+15)
• Ukrajna (14+5)
• Kanada (15+2)
• Törökország (0+15)
• (…)
• Magyarország (2+2,4)

Mint látszik, Kínáé mellett figyelemre méltóak India tervei is. Az akkori állapot szerint 22 ország, köztük az Egyesült Államok, Franciaország és Kanada tett arra ígéretet, hogy 2050-re megháromszorozza a globális nukleáris energiakapacitást a nettó nulla kibocsátásra való átállás támogatása érdekében. Ennek megfelelően – mutat rá a Global Energy Monitor – további bővítéseket jelenthetnek be. Ez lehetőséget kínál a befektetőknek az atomenergiában rejlő potenciál kihasználására.

Atomenergia: de mit tud Kína? Ez az ő csodafegyverük!

Kína abban tud mások elé kerülni ezen a területen és alapvetően orosz segítség nélkül, hogy beveti a szabványosítást, kész ellátási láncokat dob át egyik projektről a másikra, és egy hadseregnyi munkást képezett ki. Így kerülhetőek el a költségtúllépések és késések, mint amilyenek Amerikában a georgiai erőműépítést hátráltatták. „A kulcs az iparág méretében és a kisszámú reaktortípus építésében rejlik”  – foglalta össze Philip Andrews-Speed, az Oxford Institute of Energy Studies vezető kutatója. 

Manapság a harmadik generációs Hualong One típusra összpontosítanak – írta meg a Világgazdaság –, amely olyan fokozott biztonsági rendszerekkel rendelkezik, amelyek megakadályozzák a leolvadást még akkor is, ha az erőmű felett teljesen megszűnik az irányítás. Az épülő vagy tervezés alatt álló reaktorok csaknem fele ebbe a kategóriába tartozik – beleértve a hainani Linglong One-t is. Bár ez a technológia messze nem forradalmi, de Peking már nem is csupán másol.

Stephen Ezell, a washingtoni székhelyű Információs Technológiai és Innovációs Alapítvány globális innovációs politikáért felelős alelnöke szerint Kína valószínűleg 10-15 évvel Amerika előtt jár a negyedik generációs atomreaktorok nagyszabású telepítésére való képességét tekintve. Ezek kínai verziója víz helyett héliumot melegít fel az energiatermeléshez, ami fontos előny a tengerparttól távolabbi erőművek esetében.