Mintázatot mutatnak az orosz dróntámadások? — A koppenhágai reptér kétszeri lezárásából kiderült: az oroszok tesztelik a NATO-t
Gyanús dróntevékenység miatt 24 órán belül másodszor is lezárták a dániai Aalborg repülőteret, miután Koppenhága előző nap hasonló „hibrid támadásról” értesítette a NATO-t és az EU-t — közölte az Euronews.
Gyanús dróntevékenység miatt Dánia Aalborg repülőtere péntek éjfél előtt, mindössze 24 óra alatt másodszor is kénytelen volt bezárni, ami csak egy következő a hasonló incidensek közül. A dán hatóságok riasztották a NATO-t és az EU-t.
A behatolás miatt a kereskedelmi és katonai repülésekre egyaránt használt repülőtérnek 23 órától éjfélig be kellett zárnia, miután egy tárgyat észleltek az égen.
A dán hatóságok jól szervezett hibrid támadásnak minősítették a dróntevékenységet, ami tovább növeli az észak-európai biztonsággal kapcsolatos aggodalmakat az orosz légtérbe történő behatolások növekedése miatt. Csütörtöki sajtótájékoztatóján Troels Lund Poulsen dán miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter elmondta, hogy a „szisztematikus művelet” mögött egy „professzionális szereplő” áll, akivel nehéz felvenni a harcot.
Az első attrocitás közel egy hónapja történt
Ahogy korábban megírtuk , szeptember 9-ről 10-re virradó éjjel, röviddel éjfél előtt a lengyel légierő és a NATO radaroperátorai több repülőgépet észleltek, amelyek Ukrajnából és Fehéroroszországból repültek be a lengyel légtérbe. Néhány nappal később egy másik orosz drón mintegy 20 kilométerre repült be a román légtérbe, és román F–16-osok követték nyomon, mielőtt visszafordult Ukrajna felé.
Szeptember 19-én éjjel orosz repülőgépek 12 percig megsértették Észtország légterét.
Végül szeptember 23-án több drón jelent meg a koppenhágai repülőtér felett, ami miatt a repülőtér több órára bezárt, amit a dán hatóságok újabb orosz műveletnek minősítettek.
Mi lehet ezzel a célja Oroszországnak?
Kézenfekvő kérdés, hogy miért kezdtek hirtelen orosz drónok és repülőgépek repülni a NATO légterébe? A Kreml szinte minden hasonló esetre visszafogottan reagált, egyszerűen csak bejelentette, hogy nem áll szándékában támadni lengyel célpontokat.
Oroszország szövetségese, Fehéroroszország szerint a drónokat megzavarták és emiatt tértek le a pályáról, így a behatolás nem volt szándékos.
Azt is állította, hogy előre tájékoztatta Lengyelországot a berepülésről, sőt, azt is, hogy néhányat lelőtt saját maga.
Talán véletlen, talán felderítés, talán erődemonstráció
Nyugaton néhány nagyhatalomnak nem volt elég ez a langyos magyarázat. Köztük Donald Trump amerikai elnök sem elégedett ezzel. Amikor a lengyelországi behatolásról kérdezték, Trump azt mondta, „lehet, hogy tévedés volt”.
Lengyelország az eseményekre nyersen válaszolt, a lengyel külügyminiszter azonnal visszavágott, és a közösségi médiában azt közölte:
Nem, ez nem hiba volt.
Korábban is előfordult már, hogy egyes orosz drónok berepültek NATO-országok légterébe, és ott lezuhantak, általában miután az ukrán légvédelem zavarta vagy lelőtte őket. Az viszont, hogy 19 drón hét órán át behatolt a lengyel légtérbe, aligha lehet véletlen. A War on the rocks publikációjában közölte, hogy ez egy szándékos NATO-erő tesztelgetést mutathat, mivel az összes megtalált drón egy típusú volt: Gerbera, az iráni Shahed fegyvertelen orosz változata, amelyet általában csalinak használnak.
Az orosz dróncsapások mindig felderítő, támadó és csalidrónok keverékét tartalmazzák, ezért nagyon valószínűtlen, hogy egy csomagban lévő 19 drón mindegyike azonos típusú legyen. Végül, a későbbi romániai és észtországi behatolások – amelyek közül az utóbbi minden bizonnyal szándékos volt – egy mintát alkotnak, ami megerősíti azt a feltételezést, hogy a lengyel behatolás szándékos volt.
Hogyan kellene a NATO-nak reagálnia?
Az orosz behatolásra válaszul a NATO bejelentette az Eastern Sentry műveletet, amelyről az európai szövetséges erők főparancsnoka azt mondta, hogy még célzottabb és rugalmasabb elrettentést és védelmet fog biztosítani ott és akkor, ahol és amikor szükséges, hogy megvédje a NATO-szövetséges népeket és elrettentse a további meggondolatlan és veszélyes cselekményektől. Eddig Dánia, Franciaország és Németország jelentette be, hogy harci repülőgépeket küld Lengyelországba,
a NATO pedig azt mondta, hogy olyan rendszereket is bevet, amelyek drónellenes érzékelőket tartalmaznak, illetve fegyverként szolgálhatnak a drónok felderítésére, követésére és megsemmisítésére.
Ha a NATO továbbra is tagállamai határain belülről védi magát, Oroszország végül embereket ölhet meg egy NATO-országban, ami dilemmát okoz az adott országnak és a szövetségesek számára is. Oroszország drónos behatolására Lengyelország hivatkozott a NATO-szerződés 4. cikkére, amely előírja, hogy a szövetségesek konzultáljanak a válaszlépésről. Később aztán Donald Trump is úgy nyilatkozott a New York-i ENSZ-gyűlésen, hogy a NATO válaszlépésként egyszerűen lője ki az orosz légtérsértő gépeket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.