A Fed kamatcsökkentését már beárazták, kérdés, hogy mi jön azután - minden, amit a mai tőzsdenap előtt tudni kell
Kivárás jellemezte a részvénypiac hangulatát hétfőn. A várakozások szerint a héten kamatot csökkent az amerikai jegybank; a Fed példáját számos más központi bank is követheti.
A kanadai jegybanktól is negyedpontos vágást várnak a héten, míg a japán és az angol jegybank szintén ülésezik, de várhatóan változatlanul hagyja a kamatokat. A norvég központi bank esetében nagyobb a bizonytalanság: a piacok szerint kicsivel 50 százalék felett van annak esélye, hogy most vágjanak.
A szeptemberi kamatcsökkentést beárazták, az igazi kérdés, hogy mi jön azután
Az amerikaiaknál viszont a befektetők száz százalékban beárazták, hogy a Fed 25 bázispontos lazítást hajt végre szeptember 17-én, amivel az irányadó kamatsáv 4,0–4,25 százalékra esne.
A határidős piac mindössze 4 százalék esélyt lát egy 50 bázispontos csökkentésre.
Ugyanilyen fontos lesz a Fed tagjainak úgynevezett „dot plot” kamatpálya-előrejelzése, illetve Jerome Powell elnök iránymutatása a további lazítások mértékéről és üteméről. A határidős piacokon már 125 bázispontnyi csökkentést áraznak az idei évre, így bármilyen jelzés, ami ennél kisebb monetáris lazításra utal, csalódást kelthet a befektetőkben.
Miután 25 bázisponttal csökkenti a kamatot, Powell elnök valószínűleg további vágások sorozatára utal majd, kiemelve, hogy a munkaerőpiac kockázatai tovább nőttek a legutóbbi gyengébb foglalkoztatási adatok után
– kommentálta a helyzetet a Reutersnek mondta Andrew Hollenhorst, a Citi vezető amerikai közgazdásza, aki a következő öt ülés mindegyikén vár újabb vágást. „Arra számítunk, hogy az előrejelzések mediánja idén 75 bázispontnyi kamatcsökkentést jelez majd, Powell pedig utalni fog rá, hogy a közelgő üléseken nagy eséllyel folytatódnak a vágások a kockázati egyensúly eltolódása miatt.” Donald Trump elnök vasárnap ismét támadta a jegybankot, azt állítva, hogy Powell alkalmatlan, és kárt okoz a lakáspiacon.
Óvatos a részvénypiac a Fed-döntés előtt
- Japánban az ünnepnap miatt lassan indult a kereskedés,
- az euró pedig alig reagált a Fitch Franciaországot érintő leminősítésére.
- Az közös valuta 1,1728 dollárnál állt, nem messze a közelmúltbeli 1,1780-as csúcstól.
- A dollár a jennel szemben 147,58-on állt, a múlt havi 146,22–149,13-as sávon belül.
Az eurót az EU kamatkilátásai támogatták, mivel az EKB jelezte, hogy „jó helyzetben van” a monetáris politikát illetően. A héten több EKB-tisztviselő is felszólal, köztük Christine Lagarde elnök.
- Az EUROSTOXX 50 határidős jegyzése 0,1 százalékot emelkedett,
- az FTSE 0,1 százalékkal gyengült,
- a DAX stagnált.
- Az S&P 500 és a Nasdaq határidős kontraktusai szintén alig mozdultak.
- A Nikkei a japán ünnep miatt zárva tartott, az index határidős ár értéke 44 590 ponton állt, nem sokkal a pénteki 44 768-as záróérték alatt, miután a múlt héten több mint 4 százalékot emelkedett.
- A dél-koreai piac újabb rekordot döntött, miután a kormány visszavonta a részvénybefektetésekre kivetett adóemelési tervét.
- Az MSCI Ázsia–Csendes-óceáni indexe stagnált.
- A kínai blue chipek 0,5 százalékkal emelkedtek,
- a hongkongi Hang Seng 0,2 százalékkal erősödött.
Komoly bajok vannak Kínában, nem hat az állami ösztönzés
Hétfői adatok szerint a kínai gazdaság augusztusban veszített lendületéből: több aktivitási mutató is a várakozások alatt maradt.
- Az ipari termelés éves szinten 5,2 százalékkal bővült, az előző havi 5,7 százalék után,
- a kiskereskedelmi forgalom mindössze 3,4 százalékkal nőtt.
- Az ingatlanberuházások visszaesése mélyült, az ingatlanárak további 0,3 százalékkal csökkentek augusztusban, folytatva a 2023 eleje óta tartó lejtmenetet.
Folytatódik a kínai–amerikai párbeszéd
Az amerikai és a kínai tisztviselők vasárnap Madridban zárták le kereskedelmi tárgyalásaik első napját, és hétfőn folytatják azokat. Trump közölte, hogy még tárgyal a TikTok kínai tulajdonosainak kötelező kivonulási határidejéről, miközben szövetségeseit is nyomás alá helyezte, hogy vessenek ki vámokat a kínai importra Peking orosz olajvásárlásai miatt.
Az Oroszország elleni további szankciók kilátása némileg támogatta az olajárakat, bár a figyelem középpontjában az amerikai kereslet lassulása és az OPEC+ (az OPEC és szövetségesei, köztük Oroszország) növekvő kitermelése állt.
- A Brent ára 0,4 százalékkal 67,27 dollárra emelkedett hordónként,
- az amerikai WTI 0,5 százalékkal 63 dollárra drágult.
- Az arany 0,1 százalékkal 3639 dollárra süllyedt unciánként, nem messze a múlt heti 3673,95-ös történelmi csúcstól.
- Az amerikai 10 éves kötvényhozam 4,07 százalékon állt, miután a múlt héten öthavi mélypontot, 3,994 százalékot ért el, miután a gyenge munkaerőpiaci adatok erősítették a Fed agresszívebb lazításának esélyét.
A nem mezőgazdasági foglalkoztatottság háromhavi átlaga 29 ezerre lassult, ami jóval a 10 éves 145 ezres trend alatt van, és nem elegendő ahhoz, hogy hosszabb távon megakadályozza a munkanélküliség növekedését.
Putyin már puccstól retteg, kiszivárgott egy titkosszolgálati jelentés: lekapcsolják az internetet, elvonul a világ elől az orosz elnök
