Még Brüsszelből sem néztük ki, olyan módszerrel szúrnák hátba Magyarországot – képtelen lenyugodni az ET elnöke, valósággá válhat a lázálom

Az e heti, koppenhágai csúcstalálkozón a blokk azon szabályai is terítékre kerülnek, amelyek előírják, hogy csak mind a 27 tagállam egyetértésével lehet bővíteni az Európai Uniót. António Costa, az Európai Tanács elnöke az EU fővárosainak támogatását kérte Ukrajna és Moldova lehetséges tagságával kapcsolatos patthelyzet feloldása érdekében – írja a Politico.

Öt, névtelenül nyilatkozó diplomata és tisztviselő szerint Costa az EU fővárosaitól kért támogatást az új tagok felvételi folyamatának egyszerűsítéséhez, valamint Ukrajna és Moldova lehetséges tagságával kapcsolatos patthelyzet feloldásához. 

A diplomáciai offenzíva célja, hogy megkerüljék Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, aki országa vétóját arra használta fel, hogy megakadályozza Ukrajna útját az Unióhoz való csatlakozás felé. A meglévő szabályok ugyanis rögzítik, hogy mind a 27 EU-tagállamnak zöldutat kell adnia a csatlakozási folyamat minden egyes szakaszának.

Kijev–Kisinyov kézfogás

Moldova, amely ugyan már hivatalos EU-tagjelölt is, Kijevvel párban van a csatlakozási folyamatban, és nem tud továbblépni, amíg meg nem oldódik a patthelyzet.

Egy klaszter lezárásához továbbra is az összes uniós főváros támogatása kellene, de a tárgyalások megkezdéséhez szükséges alacsonyabb követelmény lehetővé tenné Ukrajna és Moldova számára, hogy megkezdjék azokat a reformokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy bizonyos szakpolitikai területeken demonstrálják az uniós normák felé tett előrelépést. A tervet ismerő személy szerint akkor sem törne meg a csatlakozás folyamata, ha egy vagy két ország ellenzi azt.

Valóságos roadshow-t rendezett Costa

A diplomaták szerint Costa közvetlenül lobbizott az EU vezetőinél a közelmúltbeli utazásai során, ahol több európai vezetővel találkozott, valamint a múlt héten New Yorkban az ENSZ Közgyűlése alkalmából tartott kétoldalú tárgyalások során.

„A bővítés fontos prioritás az Európai Tanács elnöke számára” – mondta az egyik tisztviselő. 

Marta Kos, az EU bővítésért felelős biztosa hétfőn Ukrajnába utazik, hogy az ország befejezze a jelöltségéhez szükséges jogszabályok átvilágítási folyamatát. „Ukrajna készen áll a következő lépésre. Most a tagállamokon a sor, hogy zöldutat adjanak.” – „Sem Ukrajna, sem Európa nem engedheti meg magának, hogy Ukrajna reformlendülete lelassuljon. Itt az ideje felgyorsítani.” 

Orbán mindig is kizárta

A magyar kormányfő mindig következetes volt a kérdésben. Már februárban, egy kihelyezett Fidesz-frakcióülésen kizárta az ukrán csatlakozás támogatását. Orbán Viktor akkor többek között arról beszélt, hogy Washington megváltozott, de Brüsszel nem: politikai ellenfél maradt, bábkormányt ültetne a magyarok nyakába, és már az asztalon van a javaslata, amellyel 

Ukrajna EU-tagsága szóba se jöhet – szögezte le a kormányfő korábban. A magyar közvélemény is elutasítja Ukrajna gyorsított csatlakozását. 

Visszafordíthatatlan kárt szenvedne a magyar mezőgazdaság

Teljes mértékben érthető, hogy miért ellenzi a magyar kormány Ukrajna uniós csatlakozását. Ha azt nem is nézzük, hogy Ukrajna uniós csatlakozása miatt tovább romlana az unió és Oroszország viszonya, a blokkba való belépés a magyar mezőgazdaság végét jelentené.  A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint Ukrajnában 41 millió hektár termőföld van, ebből 32,5 millió hektár szántóföld. 

Az ukrán földek mintegy harmadát néhány agráróriás használja, külön-külön is több százezer hektárt tartva a kezében. Az Ukrajnában működő nyugati hátterű cégek pedig 

amelyeket más uniós országoknak viszont igen, hogy támogatásban részesüljenek és termelni tudjanak – írták a közleményben.

A KAP teljes költségvetésének mintegy harmadát tenné zsebre a közös alapból, megrövidítve ezzel a szigorú európai uniós előírásokat sok éve betartó uniós gazdálkodókat, köztük a magyar termelőket is – emelték ki.

Meg kell jegyezni, hogy a megnövekedett ukrán import okozta piaci zavarok kezelésében a határ menti tagállamok nem számíthattak az Európai Bizottságra, sőt, teljes hozzá nem értésre vall, hogy az uniós importtilalmat a betakarítás idején szüntették meg.

Nincs változás – Brüsszel Ukrajnát „tolja”, még a pénzcsapokat is megnyitnák 

Bóka János szerint az Európai Bizottság saját magának és Ukrajnának kedvezne, amit az uniós polgárokkal fizettetne meg. Az Európai Bizottság által bemutatott javaslat a többéves keretköltségvetésre vonatkozóan (MFF) jelenlegi formájában nemcsak Magyarország, hanem számos más tagállam számára is elfogadhatatlan – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter Brüsszelben.

Brüsszel saját magának és Ukrajnának kedvezne, amit az uniós polgárokkal fizettetne meg. A miniszter úgy látja, a javaslatnak két egyértelmű nyertese van: Ukrajna és maga az Európai Bizottság. 

Előzetes számításaik szerint 

A másik nyertes szerinte maga a bizottság, amely példátlan mértékű hatalmi és költségvetési koncentrációra törekedne. A testület emellett több mint kétezer új álláshely létrehozását tervezi az apparátuson belül, amelyek Ukrajna csatlakozási folyamatának felgyorsítását szolgálni lesznek hivatottak.

A tervezet szerint jelentősen csökkennének az agrártámogatások, amelyeket a kohéziós alapokkal vonnának össze, 

Ukrajna készül: egy fontos intézményt már megalapítottak

A kifizetőhely már megvan Ukrajnában, megalapították ugyanis az unós kifizetőügynökséget. Mint látjuk, a saját szempontjukból igazuk is van: egyértelmű nyertesei lennének a következő uniós keretköltségvetésnek, brutális pénzeket pumpálna Brüsszel Ukrajnába, a háborúzó országban tárt karokkal várják az összegeket,  és kiépítették a pénz elosztásához, lehívásához szükséges „infrastruktúrát”. 

Az ukrán tárcavezető szerint a Kifizető Ügynökség létrehozása befektetés Ukrajna mezőgazdasági jövőjébe, ami lehetővé teszi a gazdálkodóknak, hogy stabil, átlátható és célzott támogatásban részesüljenek az európai szabályok szerint. Hozzátette: ez az uniós politikába való integráció egyik kulcsfontosságú elemének számít.