A nyár alapvetően kedvezően alakult az ukrán villamosenergia-rendszer számára. Az előző évhez képest kevesebb és kevésbé célzott csapás érte a nagy erőműveket, így a termelési kapacitások jelentős része működőképes maradt. Az ukrán fűtési szezon azonban így is kockázatokkal terhes.
Kormányzati adatok szerint
A nukleáris erőművek karbantartási programját is átalakították: egyszerre legfeljebb három blokk állt le, a többi folyamatosan termelt.
Ennek köszönhetően nem ismétlődtek meg a 2024-es nyári leállások, sőt, Ukrajna augusztusban nettó exportőrré vált: 450 ezer megawattórát adott el a szomszédos országoknak, míg importja 264 ezer megawattórára korlátozódott.
A szénkészletek helyzete vegyesebb képet mutat. A raktárakban több mint kétmillió tonna található, ami két hónapnyi tartaléknak felel meg, ám a Pavlohrad környéki bányák folyamatos orosz tűz alatt állnak, a donyecki termelés pedig jórészt elveszett. Augusztus végén egy feldolgozóüzem elleni támadás a DTEK energiaszolgáltató magánvállalat kapacitásait is megbénította.
Mindez szükségessé teszi az importot, amely
az év első felében már 460 millió dollárt ért el, tehát több mint kétszer annyit, mint 2024-ben.
Az Egyesült Államok, Ausztrália, Lengyelország és Csehország is a beszállítók között szerepel.
A vízerőművek ugyanakkor kedvezőtlen hidrológiai feltételekkel szembesülnek: a tározók vízszintje a legalacsonyabb az elmúlt tíz évben. Az Ukrhidroenergo igyekszik takarékosan gazdálkodni, hogy télen is biztosítani tudja a kiegyenlítő kapacitást.
A gázhelyzet idén is nagy figyelmet kap, mivel a Naftogaz kitermelése az orosz támadások miatt időnként 40 százalékkal is visszaesett. A hiányt importtal pótolják. A társaság augusztusban 500 millió eurós hitelmegállapodást kötött az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, amely a legnagyobb ilyen jellegű finanszírozás Ukrajnában.
A Naftogaz több mint 30 európai szállítóval áll kapcsolatban, és bővítette együttműködését a lengyel Orlennel, valamint sikeresen tesztelte a szállítást a transzbalkán folyosón keresztül.
A kormány célja, hogy novemberre 13,2 milliárd köbméter legyen a tárolói szint. Szeptember közepére 12 milliárd köbméter felett jártak a készletek, ami már meghaladta a tavalyi szintet.
A szakértők szerint ez elegendő lehet egy átlagos tél átvészeléséhez, de a biztonsági tartalék növelése – legalább plusz egymilliárd köbméterrel – indokolt volna.
A fő kockázat tehát nem a mennyiségben, hanem a hozzáférhetőségben rejlik: ha az orosz hadsereg támadást indít a tárolók vagy a szállítóvezetékek ellen, előfordulhat, hogy a készletek nem emelhetők ki a rendszerből. Ilyenkor az import válik az egyetlen biztos forrássá.
Az Ukrenergo és a kormány az elmúlt másfél évben nagyszabású védelmi beruházásokba kezdett. Az alállomások legfontosabb elemeit – transzformátorokat és kapcsolóberendezéseket – vasbeton védművekkel látják el. A hálózat objektumait több ütemben erősítik meg, az első kör már elkészült, a második 2026 tavaszára zárulhat le. A tapasztalatok szerint a célzott támadások esetén is sikerülhet megőrizni a kritikus berendezések épségét.
A nagy hőerőművek és a gázlétesítmények azonban túl nagyok ahhoz, hogy teljes körű fizikai védelmet kapjanak.
Ezek esetében a helyi légvédelem és a mobil egységek jelenthetnek megoldást. Az ukrán vezetés a legutóbbi Ramstein-találkozón tíz Patriot rendszert, valamint több milliárd dollárnyi légvédelmi rakétát és elfogó drónt kért a partnerektől. Az igény azt jelzi, hogy a légvédelmi képesség hiánya továbbra is a legszűkebb keresztmetszet.
A helyzet területenként jelentősen eltér.
A frontközeli településeken sokkal súlyosabb a helyzet. Pokrovszk vagy Harkiv peremterületei esetében már most kérdéses, hogy egyáltalán lesz-e működőképes távhőrendszer.
Az orosz hadsereg rendszeresen lövi a javítóbrigádokat is, így a helyreállítás sokszor lehetetlen.
A kormány emiatt egyes térségekben az evakuációt tartja az egyetlen megoldásnak.
Az állam mindeközben igyekszik a lakossági terheket féken tartani. A háború idejére moratóriumot hirdettek a lakossági gáz-, távhő- és melegvíz-árakra, amelyek változatlanul a 2019-es szinten maradtak. Az IMF-megállapodás értelmében csak a háború lezárása után nyílhat tér az áremelésre. Az Ukrán Nemzeti Bank 2026-ra valószínűsít emelkedést, de a kormányzat és az energetikai bizottság tagjai szerint erre jelenleg nincs közgazdasági kényszer.
Egyes városokban azonban – például Luckban – már készülnek a tarifák mérsékelt korrekciójára a növekvő üzemeltetési költségek miatt.
A szociálisan rászorulók számára a támogatási rendszer fennmarad.
A nyári időszakban megállapított támogatásokat automatikusan meghosszabbítják, míg az új igénylőknek személyesen vagy online kell kérelmezniük. Az önellátó háztartások – például fatüzeléssel fűtők – külön támogatásban részesülhetnek: 19 400 hrivnyás (155 ezer forint) egyszeri juttatás és havi 100 kilowattóra villamosenergia-kompenzáció áll rendelkezésre.
A 2025/2026-os fűtési szezon előtt Ukrajna energiarendszere jobb állapotban van, mint bármelyik korábbi háborús télen. A gázkészletek magasabbak a tavalyiaknál, a villamosenergia-termelés diverzifikáltabb, a fizikai védelem fejlettebb.
A kormány több mint 80 százalékos készültségről számolt be szeptember közepén, és több mint 115 ezer lakóház, valamint 22 ezer közintézmény felkészült a télre.
A végső kérdés azonban nem technikai, hanem katonai jellegű. Amennyiben Oroszország tömeges rakéta- és dróntámadásokkal célozza az energiahálózatot, akkor a legjobban előkészített rendszer is súlyos zavarokat szenvedhet. Ebben az esetben az európai áramimport, a gyors helyreállítás és a lakossági takarékosság lesz a kulcs.
Az ukrán energiaellátás tehát idén ősszel is a frontvonal részese marad. A rendszer képes lehet biztosítani a lakosság számára a meleget és a világítást, de a biztonság ára továbbra is a folyamatos külső támogatás és a belső alkalmazkodóképesség lesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.