Plutóniumháború: Oroszország felmondhatja a fontos egyezményt, mert az USA zöldenergiát gyártana fegyverek helyett a maradék plutóniumból

Oroszország parlamentjének alsóháza szerdán jóváhagyta az Egyesült Államokkal kötött, mérföldkőnek számító megállapodásból való kilépést, amelynek célja a hidegháború idején gyártott több ezer nukleáris robbanófejből visszamaradt hatalmas mennyiségű fegyverkezési célra alkalmas plutónium készletek csökkentése volt — közölte a Reuters.

A 2000-ben aláírt Plutóniumkezelési és -megsemmisítési Megállapodás értelmében az Egyesült Államok és Oroszország egyaránt kötelezettséget vállalt arra, hogy legalább 34 tonna fegyverkezésre alkalmas plutóniumot semmisítsen meg, ami amerikai tisztviselők szerint akár 17 000 nukleáris robbanófej előállításához is elegendő lett volna. A megállapodás 2011-ben lépett hatályba.

— szerepel az orosz kormány megállapodásból való kilépésről szóló törvényjavaslatáról szóló jegyzékében.

A hidegháború után több ezer robbanófejet leszereltek, de Moszkva és Washington is hatalmas mennyiségű fegyverkezésre alkalmas plutóniummal maradt birtokában, 

A két ország közti egyezmény célja az volt, hogy a fegyverkezésre alkalmas plutóniumot biztonságosabb kémiai formává alakítsa, például vegyes oxid üzemanyaggá, vagy gyorsneutronos reaktorokban besugározva villamos energia előállítására is felhasználható.

Majdnem tíz éve jelent gondot a plutónium kereskedelme

Oroszország 2016-ban felfüggesztette a megállapodás végrehajtását, hivatkozva 

• az amerikai kormányzat által Oroszország ellen bevezetett szankciókra,
• a Washington által elfogadott, Ukrajna támogatásáról szóló törvény, amely lehetővé teszi a belügyekbe való amerikai beavatkozást;
• az Oroszország ellen irányuló nyugati döntézhozatalra, 
• a NATO keleti irányú bővítésére 
• az Egyesült Államok katonai jelenlétének növelésére Kelet-Európa országaiban;
• és az Egyesült Államok plutónium-ártalmatlanítási módszereinek megváltozására, amelyről Moszkva beleegyezése nélkül döntött.

Oroszország 2016-ban azt állította, hogy az Egyesült Államok nem tartotta be a megállapodást, miután Washington Oroszország beleegyezése nélkül egyszerűen felhígította és megsemmisítette a plutóniumot. Oroszország és az Egyesült Államok messze a világ legnagyobb nukleáris hatalmai, és együttesen mintegy 8000 nukleáris robbanófejet tárolnak és tartanak ellenőrzés alatt, bár ez messze elmarad a 1986-os hidegháborús csúcsértéktől, amely 73 000 robbanófej volt.

AI adatközpontokat is hajthat atomenergia

Donald Trump kormányzatának különösen fáj bármely plutóniumot illető nemzetközi korlátozás, hiszen az Egyesült Államok 1992-ben hivatalosan leállította a fegyverkezésre alkalmas plutónium előállítására irányuló programját. Az amerikai Energiaügyi Minisztérium nem erősítette meg és nem is cáfolta a plutóniummal kapcsolatos terveinek részleteit. 

Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának névtelenségét kérő tisztviselője és korábban nem nyilvánosságra hozott minisztériumi dokumentumok szerint 

A Politico közölte, hogy javaslat szerint a minisztériumnak úgy kellene átalakítania a plutóniumot, hogy azt polgári energiaipari vállalatok, köztük fejlett reaktorterveket kidolgozó startupok is felhasználhassák.  A szakértők arra voksolnak, hogy az Egyesült Államok AI-adatközpontjainak áramellátását biztosító új reaktorok építéséért folyó versengése kapcsolatban állhat a hidegháborús nukleáris fegyverekből származó plutónium felhasználása is.

Ez része Donald Trump elnök szélesebb körű törekvésének, hogy az Energiaügyi Minisztérium plutóniumkészleteinek nagy részét polgári célokra használják fel, ami egyes törvényhozók szerint aláásná az amerikai fegyverprogramot, és előnyös lenne a még nem tesztelt magánvállalatok számára.