Nem elég a japán autóipar baja, még a szakszervezetekkel is izmozhat a béremelésen
A japán autóipar nyereségének betettek az amerikai vámok, az ágazat legnagyobb szakszervezete ráadásul jelentős béremelést követel a jövő évre, és előre figyelmeztetett, hogy nem hajlandó engedni. Ez lesz az egymást követő negyedik év, amikor ki akarják csikarni, ami jár nekik.
A japán gazdaságban a munkaerőpiac a gyenge láncszem, amely kockázatot jelenthet a fenntartató növekedésre nézve. Az infláció immár folyamatosan meghaladja a jegybankok által célként kitűzött 2 százalékot, szeptemberben 2,9 százalékra emelkedett az augusztusi 2,7 százalékról.
„Az infláció tartós, továbbra is elmaradnak tőle a reálbérek, ezért egyszerűen nincs lehetőség arra, hogy a jövő évi bértárgyalásokat gyengébb pozícióból kezdjük, mint tavaly” – mondta egy pénteki interjúban Kaneko Akihiro, a japán autóipari munkások szakszervezeti szövetségének (JAW) elnöke.
„Tisztában vagyunk azzal, hogy az autóipar kritikus helyzetben van, mivel az amerikai vámok súlyosan érintik az autógyártók bevételeit” – utalt a szakszervezeti vezető arra, hogy
az ágazat az idén a nyereség körülbelül 30 százalékos csökkenésére készül.
„De ahhoz, hogy a pozitív ciklus továbbra is működjön, azaz a magasabb bérek ösztönözzék a fogyasztást, a fogyasztás pedig a növekedést, olyan intézkedésekre van szükségünk, amelyek ösztönzik a keresletet, és a béremelések ennek kulcsfontosságú elemei” – idézte a szavait a Reuters.
A japán autóipar adja meg a sunto alaphangját
A JAW 12 szakszervezetet tömörít, amelyek összesen 784 ezer munkavállalót képviselnek, többek között a Toyota és a Honda, valamint beszállítók alkalmazottait. A következő évre átlagosan havi 4,94 százalékos béremelést követelnek majd a sunto, a szokásos éves bértárgyalás idején, amely február–márciusban kezdődik.
Az autóipar, amely több mint ötmillió embert foglalkoztat a szigetországban, adja meg általában az alaphangot ezeken a bértárgyalásokon, így nem mindegy, mit sikerül elérnie a JAW-nak.
A jövő évi bértárgyalások kilátásai kulcsfontosságúak a jegybank számára is
a következő kamatemelés időzítésében. Japán első női kormányfője, Takaicsi Szanae az Abe Sinzó néha kormányfőről elnevezett gazdaságpolitika, az „Abenomics” apostola, ami laza monetáris politikát, állami költekezést és strukturális reformokat jelent.
Ueda Kazuo, a jegybank kormányzója azonban a múlt hónapban kijelentette, hogy „még egy kis adatot” szeretnének gyűjteni annak megerősítésére, hogy a vállalatok az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi megállapodás ellenére magasabb vámtarifái mellett is folytatni fogják-e a béremeléseket. Különösen szoros figyelemmel fogják követni az autógyártókat.
Az ország első női kormányfője a szakszervezeteket támogatja
Washington szeptemberben kötött hivatalos kereskedelmi megállapodást Tokióval, amelynek értelmében szinte az összes japán importárura 15 százalékos alapvám vonatkozik, szemben az autókra eredetileg kivetett 27,5, a legtöbb egyéb árura 25 százalékos vámmal.
Az interjúban Kaneko elmondta, hogy a szakszervezet együttműködést javasol a cégeknek a jövedelmezőség javítására irányuló erőfeszítésekben, hogy segítse a vezetést a béremelések forrásainak biztosításában, ideértve azokat az intézkedéseket is, amelyek biztosítják a tisztességes árképzési gyakorlatot, hogy a beszállítók emelhessék a béreket.
Élvezik a kormányfő támogatását is, aki a Bloomberg tudósítása szerint a cégvezetők szemére vetette, hogy
túlságosan a részvényesekre összpontosítanak, és nem eléggé a béremelésekre.
„Felül fogom vizsgálni a vállalatirányítási kódexet, hogy ösztönözzem a vállalatokat arra, hogy a forrásokat ne csak a részvényesek, hanem a munkavállalók között is megfelelően osszák el” – válaszolta a parlamentben feltett kérdésekre.
A kódexet 2015-ben vezették be, és gyakorlatilag elindított egy olyan időszakot, amely alatt a kormány támogatta a vállalati reformokat, ami az évek során több milliárd dollárral gyarapította a piacot.
