Hiába az ukrán dróntámadások, alig csökkent az orosz olajfinomítók kapacitása
Az orosz olajfinomítók elleni rendszeres ukrán dróntámadások ellenére az adatok azt mutatják, hogy az ország feldolgozókapacitása mindössze 3 százalékkal csökkent az idén. A legújabb ilyen eset miatt azonban péntek hajnalban ismét emelkedett az olaj világpiaci ára, bár a hatás egyelőre mérsékelt.
Az ukrán drónok pénteken egy olajterminálban okoztak károkat Novorosszijszk kikötőjében, de rendszeresen támadják a finomítókat, tárolókat és vezetékeket messze Oroszország belsejében is, hogy minél jobban megnehezítsék a termelést a háborút nagyrészt finanszírozó energetikai iparban.
Az idén gyakoribbá váltak az ilyen támadások, csak augusztus óta legalább 58 esetben céloztak meg kulcsfontosságú létesítményeket, októberig kiesett a feldolgozói kapacitás ötöde, emelkedtek az üzemanyagárak, ezért a kormányzat kénytelen volt korlátozni a kivitelt és megerősíteni a létesítmények körül a drónvédelmet.
A péntek hajnali támadás az egyik legnagyobb exportközpontot érte, ami
azonnali, majdnem kétszázalékos emelkedéshez vezetett a kőolajpiacon,
de a Reuters tudósítása szerint kora reggel a Brent már kisebb mértékben, csak 1,25 százalékkal, hordónként 63,8, az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermediate (WTI) 1,38 százalékkal, 59,5 dollárra drágult. (Egy amerikai dollár 330,8 forint.)
Az orosz olajfinomítók korábban sem működtek teljes kapacitáson
A Reuters ágazati forrásokból származó információi és adatelemzések alapján azonban összességében nem értek el jelentős sikert a támadások, az orosz feldolgozói kapacitás az év első tíz hónapjában a tavalyihoz képest mindössze 3 százalékkal, napi 220 millió tonnára, vagyis 5,2 millió hordóra csökkent.
Hivatalos adatok nincsenek, azokat Moszkva már régóta nem közli.
A téma érzékenysége miatt nevük elhallgatását kérő források szerint a finomítók már a támadások előtt is jóval a teljes kapacitásuk alatt működtek, ami körülbelül 6,6 millió hordó. Így enyhíteni tudták a negatív hatást azáltal, hogy a megrongálódott és az érintetlen üzemekben újraindították a tartalékegységeket, valamint a javítások után újra üzembe helyezték az érintetteket.
A Kreml szerint ugyan az orosz üzemanyagpiac stabil, és a finomítók eddig bírták a nyomást, a szankciók miatt azonban egyre nehezebb beszerezni a helyreállításhoz szükséges anyagokat és alkatrészeket, ugyanis nyugati cégek segítettek az elmúlt több mint három évtizedben a legtöbb létesítmény modernizálásában.
A szankciók tovább fokozzák a gondokat
Az orosz cégek állításuk szerint megtalálták a módját, hogy az országon belül gyártsanak gépeket vagy Kínából importálják azokat. Iparági források szerint a javításoknak köszönhetően a kárt szenvedett egységek a legtöbb esetben néhány héten belül újra üzembe helyezhetők.
Ám ez költséges, és néha több időt igényel, így
nem világos, hogy Oroszország meddig tud támaszkodni a tartalék kapacitásokra, ha az ukrán dróntámadások folytatódnak.
Az orosz energiaipari gondokat csak fokozzák a két legnagyobb orosz olajvállalatra, a Lukoilra és Rosznyeftyre kivetett amerikai szankciók, amelyek november 21-én lépnek hatályba.
A JPMorgan csütörtöki jelentése szerint napi körülbelül 1,4 millió hordó orosz olaj, vagyis az ország tengeri exportpotenciáljának csaknem egyharmada került a tartályhajókon tárolt készletekhez, mivel a szankciók miatt lassult a kirakodás és az átvétel, ami még nehezebbé válhat a határidő lejárta után.
